A nap számai: 13 óvodában és egy iskolában van rendkívüli szünet

Három héttel a tanévkezdés után így áll a helyzet a magyar sulikban és óvodákban.

  • Eduline

A Magyar Nemzet kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte: több mint 13 ezer telephely közül jelenleg mindösszesen 14 helyen van rendkívüli szünet, 144 esetben pedig egy-egy osztályban rendeltek el tantermen kívüli, digitális munkarendet, de zömé­ben csak egy-egy osztály, nem az egész iskola.

A lap szerint az Emmi azt tervezi, hogy ha fel is üti a fejét a koronavírus, csak az érintett osztályt, csoportot vagy intézményt izolálják, miközben máshol megmarad a tanítás. Azonban rendkívüli szünetet adott esetben az Oktatási Hivatal (OH), digitális munkarendet pedig csakis az operatív törzs rendelhet el.

Kiemelik, a központi ajánlás alapján minden iskola és óvoda saját helyi protokollt alakított ki, de ne feledjük, hogy október elsejétől minden oktatási intézményben kötelező lesz a lázmérés is az épületekbe való belépéskor mind a tanároknak, mind pedig a diákoknak.

35 perces tanórák, kevesebb maszkban töltött idő - ez lehet a megoldás?

Romániában is visszatért az élet az iskolákba, azonban sok szülő igényelte a csökkentett időtartamú tanórákat, hogy a gyermekeiknek minél kevesebbet időt kelljen maszkban lenniük. Éppen ezért egyes intézményekben elcsípnek 5-10 percet az órákból, így a diákok nincsenek 3-4 óránál többet maszkban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.