Horror árak a közoktatáson kívül: magániskolák tandíjai

Nem csak az egyetemi oktatás lehet drága, már általános iskolától, sőt óvodától lehet találkozni milliós összegű tandíjakkal. Megnéztük, hogy mennyibe kerül a következő, 2020/2021-es tanév néhány nem állami iskolában.

  • Eduline

A rekord tandíj a hétmillió forintnak megfelelő összeget súrolja - ennyit kell fizetni a legdrágább iskolákban évente. Magán- és alternatív vagy éppen nemzetközi iskolák, ezek mindegyikére találni példát az országban, és nem csak a fővárosban. Összegyűjtöttük az általános iskolások tandíját néhány intézményben - ez néhány esetben mivel szétdarabolják a képzést, a 7-8. osztályosok éves tandíját jelenti.

A fenti példán jól látszik, nem egy-két milliós összegű tandíjakról van szó, ha a legdrágább iskolákat keressük. Már az egyébként nemrég nyílt miskolci Avalon Nemzetközi Iskolába (AIS) is közel hárommillió forint, 2 880 ezer az éves tandíj. Ezt nem sokkal előzi meg a szintén még újnak számító debreceni iskola, az International School of Debrecen (ISD) - itt 3 és fél millió forintot kell fizetni ennek a korosztálynak.

A fővárosra fókuszálva már nem volt nehéz feljebb ugrani az árakban, a Greater Grace International School 2020/2021-es tandíja 4 435 ezer forint, néhány százezer forinttal, 4 749 731-es tandíjjal követi a Real School Budapest.

A tetőt azonban két nemzetközi, az amerikai és a brit iskola éri el: a The British International School Budapest intézménye 6 668 ezret kér, a Nagykovácsiban található American International School of Budapest (AISB) következő tanévi díja pedig 6 911 630. Ami a hab a tortán, hogy ezek mindegyikére még rárakódik egyéb regisztrációs díj, vagyis ez utóbbiak esetén fixen beszélhetünk a 7 milliós évi összegről.

Idén is brutális árakat kell fizetnie azoknak, akik nem kerülnek be állami képzésre

Mennyibe kerülnek a legdrágább alap- vagy osztatlan képzések az egyetemeken? Mutatjuk, mennyire mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak, akik nem szereznek állami ösztöndíjas helyet a következő szakokon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.