A lap beszámolt arról, hogy több civil szervezet és tanoda nyílt levelet címzett Maruzsa Zoltánnak, amelyben leírták, hogy rengeteg olyan család van, ahol nincsenek meg a megfelelő technika körülmények a digitális oktatáshoz. Sok helyen, ha van is okostelefon, többen osztozkodnak rajta, így képtelenség rendesen részt venni a távoktatásban. A 2017-es országos kompetenciamérés adataiból azt is leszűrték, hogy a tanulók ötödéhez nem jut el a digitális távoktatás. Ha ezt a számot megfelezzük, még akkor is százezer olyan tanuló lenne az országban, akik most hónapokra kiesnek az oktatásból.

Azt írják, több civil szervezet, cég és magánszemély fogott már össze, hogy segítsenek a hátrányos helyzetű gyerekeknek, de ez valójában az állam feladata lenne. Nekik kellene egyenlő hozzáférést biztosítaniuk a távoktatáshoz. Ezért arra kérik az államtitkárságot, hogy dolgozzanak ki válságkezelő akciótervet a nehéz helyzetben élők számára.

Azt javasolják, hogy

• mérjék fel, hány olyan gyerek van a közoktatásban, akivel az iskola egyáltalán nem tudta felvenni a kapcsolatot,
• mérjék fel, hány olyan gyerek van, akivel fel tudta venni az iskola a kapcsolatot, de eszközök híján vagy az otthoni körülmények miatt nem tudnak részt venni az oktatásban,
• állami forrásokkal, forprofit és civil szervezetek összefogásával kezdeményezzék a családok megfelelő eszközökkel és internetkapcsolattal való ellátását,
• mérjék fel, hogy mely településeken lehet szükség arra, hogy ingyenes, szélessávú wifi-szolgáltatást építsenek ki, amelyhez szabadon tudnak csatlakozni azok, akiknek nem megoldott az otthoni internethozzáférés,
• dolgozzanak ki akciótervet a járványveszély elmúlta utáni időszakra a szülőket, iskolákat, tanodákat és civil szervezeteket bevonva.