Válasz a miniszternek: "nem 7, hanem 37 középiskola – összesen 41 iskola tiltakozik"

A Civil Közoktatási Platform pontonként cáfolja a Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének tegnapi nyilatkozatát.

  • Eduline

A Civil Közoktatási Platform (CKP), 60 oktatáshoz kapcsolódó civil szervezet együttműködési fóruma nevében segítséget szeretne nyújtani az emberi erőforrások miniszterének, hogy pontosíthassa a február 25-én rádiónyilatkozatában elhangzottakat. "Sajnáljuk, hogy ezeket az információkat illetékes munkatársai nem közölték Önnel" - írja a Civil Közoktatási Platform közleményében.

Kásler Miklós tegnapi nyilatkozata szerint Magyarországon 3000 középiskola van, ezek közül csak 7 tiltakozott a NAT ellen, és hozzájuk csatlakozott néhány irodalomtudós.

A CKP most pontonként cáfolja a miniszter mondatát:

1. A KIFIR felvételi információs rendszer adatai szerint Magyarországon nem 3000, hanem 797 középiskola van.

2. A mai napon a CKP listájában nem 7, hanem 37 középiskola – összesen 41 iskola  – szerepel; három kivételével állami tulajdonúak. Olyan iskoláról, amelyik a NAT mellett állt volna ki, nem tudnak, olyanról azonban igen, amelyik nem mert tiltakozni.

3. Oldalukon a szakmai tiltakozók között nem „néhány irodalomtudós”, hanem 20 szakmai szervezet, közösség, továbbá számos szakértő NAT-ot elfogadhatatlannak tartó véleménye érhető el. Az aláírók között van kb. száz egyetemi oktató, a magyar egyetemek mellett a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről is. Az irodalomtudósok mellett más szakmák képviselői, sőt, gazdasági szereplők is tiltakoztak - írják.

Kásler Miklós szerint "csekély" az új NAT ellen tiltakozók száma - "szeptemberre minden elkészül"

Az emberi erőforrások minisztere szerint "szeptemberre minden elkészül", és a következő tanévben bevezetik a megújult Nemzeti alaptantervet (Nat), illetve kerettanterveket (ket) az iskolákban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.