A tárcavezető azt mondta: a "tankönyvek készen lesznek, a tankönyvek kiadása és forgalmazása  biztosítható", és semmilyen körülményt nem lát, "ami akadályozná a következő tanévben a Nat és a ket-ek bevezetését". Ismét kiemelte, hogy a tantervek rendkívül hosszú megbeszéléssorozat után, konszenzus alapján jöttek létre, figyelembe véve az első változatra érkezett körülbelül ezer észrevételt.

Ennek eredményeként olyan alap- és kerettantervek jöttek létre, amelyek minden magyar gyermek számára ugyanazt az alapvető ismeretanyagot közvetítik, függetlenül a gyerekek szociális és földrajzi helyzetétől. Az új tanterv "értékorientált, korszerű  módszerekre és eszközökre támaszkodik, gyermekközpontú, emellett hazafias szemléletű" - hangoztatta a miniszter.

Megjegyezte: "soha nem tudjuk elérni, hogy mindenki elégedett legyen, de ez a tanterv a jelenlegi adottságok alapján készült, és lényeges továbblépést jelent az előző tantervhez képest".

Kásler MIklós szerint Magyarországon mintegy háromezer középiskola van, és összesen hét iskolából tiltakoztak a Nat bevezetése ellen, illetve néhány egyetemi oktató csatlakozott hozzájuk. A tiltakozók aránya tehát "csekély", egy százalék alatti. Mindeközben azonban egyre több és több iskola tanári gárdája és diákja csatlakozik az új Nemzeti alaptanterv elleni tiltakozáshoz. Sokan az új NAT visszavonását követelik, hiányolják a nyilvános és szakmai egyeztetést és korszerűtlennek tartják a dokumentumot. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a tiltakozókat.

Tovbbá szerinte a tantervek 19 tantárgyról szólnak, mégis szinte kizárólag a magyar irodalom, illetve esetenként a történelem kerül a viták és a támadások középpontjába. A miniszter szerint azonban ezek "nem érdemi észrevételek", hanem "politikai megfontolások".

Meglátása szerint ez "nem szerencsés dolog, különösen nem, ha ebbe bevonják a középiskolásokat is". Kásler Miklós tegnap azt is bejelntette, hogy a pedagógusok hamarosan 10 százalékos béremelésre számíthatnak.