Hány órával nőttek vagy csökkentek az új kerettantervben a diákok óraszámai a három fő tárgy esetén? Összehasonlítottuk a jelenleg még érvényben lévő kerettantervet az idén szeptembertől bevezetni kívánttal.
Múlt hét pénteken nyilvánosságra hozták az új Nemzeti alaptantervet kiegészítő kerettanterveket is - ezek tartalmazzák a tárgyankénti pontos tanterv felépítését többek között a tananyagokkal és órakeretszámokkal együtt. Mindezt 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán) tervezik bevezetni.
A három fő tantárgyból a gimnázium 9-12. évfolyamán az új NAT-tal együtt szeptembertől életbe lépő kerettanterv a következő óraszámokat határozta meg egy tanévre. Óraszámcsökkentés mindössze magyar nyelv és irodalom tárgyból figyelhető meg, több mint húsz órával kevesebb nyelvtan és irodalom órán kell részt venniük a 9-10. évfolyamos diákoknak szeptembertből egy tanév során.
| Tantárgy | Összes óraszám (aktuális) - 9-10. évfolyam | Összes óraszám (2020 szeptembertől) - 9-10. évfolyam | Összes óraszám (aktuális) - 11-12. évfolyam | Összes óraszám (2020 szeptembertől) - 11-12. évfolyam |
| Magyar nyelv és irodalom | 260 óra | 238 óra | 242 óra | 256 óra |
| Matematika | 194 óra | 204 óra | 181 óra | 186 óra |
| Történelem | 130 óra | 136 óra | 183 óra | 186 óra |
A legtöbb órakeret ugyanennél a tárgynál nőtt - várhatóan az arányok megtartása miatt -, 14 órával több magyar nyelv és irodalom órát tartanak majd a diákoknak 11-12. évfolyamon. A többi tárgy (matematika és történelem) esetén bár mindegyiknél látható óraszámnövelés, jelentős változás nem történt, kivéve a matematikát, ahol szintén 10 órával emelték meg a 9-10. évfolyamosok órakeretét.
Az új Nemzeti alaptanterv megjelenésekor Nahalka István oktatáskutató úgy nyilatkozott a Népszavának: a heti óraszámok átlagosan eggyel csökkentek, ellenben a tananyag sokkal több lett, így nem várható, hogy csökken a diákok és a tanárok terhelése.
Az idegen nyelvi kerettanterveket még nem tették közzé, jelenleg még feltöltés alatt állnak. Az új kerettantervek kapcsán azonban az irodalom tantárgyból az is kiderült: a már sokat emlegetett új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján - erről bővebben itt olvashattok. Az alsósok is több új szerzőre számíthatnak, de megmaradt kötelezők is várják majd az 5-8. évfolyamos diákokat.
Eddig több mint 60 oktatási intézmény tanárai és diákjai, valamint több mint 20 szervezet csatlakozott az új Nemzeti alaptanterv ellen tiltakozók csoportjához. Közben fej fej mellett halad a NAT NEM és a NAT IGEN petíciók aláíróinak száma.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
