Az oktatás területén pozitív példaként emlegetett Finnországban például a 2014-es tantervi reform egyik első lépése volt az alaptanterv újragondolása, ami szakemberek széleskörű bevonásával és átláthatóan, a nyilvánosság előtt zajlott - írja az oldal. A tanterv kidolgozásában a pedagógusok kulcsszerepet kaptak, vagyis nemcsak véleményezhették, hanem alakíthatták is a szöveget. Norvégiában egy több éves reformfolyamat eredményeként jött létre „a tudástámogatás tanterve”, ami a tananyagtartalom helyett a kompetenciákra helyezte a hangsúlyt, s a tanárok és az iskolák körében kedvező fogadtatásra talált.

A tantervek, mint szabályozási eszközök leértékelődtek az utóbbi években. Olyan központi, listázó, részletező alaptanterv, mint a magyar, talán sehol máshol nincsen már – mondta Radó Péter oktatáspolitikai elemző az oldalnak.

Szerinte legfeljebb Fehéroroszországban fordulhat elő, hogy egy nemzeti alaptantervet a nyilvánosság teljes kizárásával dolgoznak ki.

A kormány már idén szeptemberben bevezetné az új alaptantervet, felmenő rendszerben, első, ötödik és kilencedik évfolyamokon. Radó Péter szerint viszont többéves türelmi idő kellene, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tankönyvfejlesztők is szakszerűen fel tudjanak készülni, a felmenő rendszernek pedig azt kellene jelentenie, hogy csak első osztálytól kezdik a bevezetést.

A korábbi Nemzeti alaptantervekkel sem fordult elő hasonló, az első ilyen anyagot többéves egyeztetés és tervezés előzte meg. A 2003-as és 2007-es NAT-ok kidolgozása is a nyilvánosság előtt zajlott. A 2012-ben elfogadott alaptantervnél Trencsényi László a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke szerint már nem volt túl nagy nyilvánosság, de nem is övezte akkora titkolózás, mint a mostanit.