Sűrű volt a hét az oktatás területén: beszámoltunk a szakképzési törvény tervezetéről és arról is, hogy még változtathatnak a 2020-as felvételitől életbe lépő nyelvvizsga-követelményen. A tanárok sztrájkja miatt januárban zárva lehetnek az iskolák, a szakszervezet új bértáblákat javasol a felsőoktatásban dolgozóknak, 2020-ban pedig az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést. A hét legfontosabb hírei és cikkei.
Így változna a szakképzés a következő tanévtől
Kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. Ha megszavazzák a tervezetet, júliustól a szakoktatók kikerülnek a közalkalmazotti törvény hatálya alól, béremelésükre pedig 35 milliárd forintot szánnának. Átalakul a szakképzés intézményi szerkezete, a diákok két évig garantált ösztöndíjat kapnak és szakképzési munkaszerződéssel dolgozhatnának.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a fizetések növeléséhez nincs szükség arra, hogy a szakmai tárgyakat oktatók elveszítsék közalkalmazotti státuszukat, az előkészítésbe pedig közleményük szerint nem voltak bevonva.
Mégsem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a 2020-as felvételin?
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter október 29-én és 30-án tárgyalt különböző szervezetek, köztük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) vezetőivel, képviselőivel. A HÖOK kezdeményezte az újbóli párbeszédet a 2020-tól bevezetendő kötelező középfokú nyelvvizsga ügyében. Palkovics azt mondta: a kormány kész meghallgatni a legújabb javaslatokat a legjobb döntés meghozatala érdekében. Részletek itt.
A nyelvvizsga-követelményt az oktatási jogok biztosa is túl szigorúnak tartja. Aáry-Tamás Lajos azt mondta: már több módosítási javaslat készült, de a döntés még várat magára.
Zárva lehetnek az iskolák januárban a tanárok sztrájkja miatt
Ha november 22-ig nem teljesülnek a követeléseik - többek között a bérek rendezése és az óraszám maximalizálása -, januárban országos tanársztrájkot szervezhet a Pedagógusok Szakszervezete, sok helyen a gyerekekre se felügyelnének. Részletek itt.
Új felsőoktatási bértáblákat dolgozott ki az FDSZ
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete az egyetemi tanárok, a fiatal oktatók és az oktatást segítők fizetését is emelné. A tervezetről konzultációt kezdeményeznek az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. A részleteket itt találjátok.
A következő tanévtől az egyetemisták kompetenciáit is mérnék
2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet. A cél a lemorzsolódás csökkentése és a képzések fejlesztési irányainak kijelölése lenne. A részleteket itt olvashatjátok.
Aláírásgyűjtés a tankötelezettség 18 évre való visszaállításáért
Roma szervezetek kezdtek aláírásgyűjtésbe, céljuk, hogy újra 18 év legyen a tankötelezettségi korhatár. Setét Jenő roma polgárjogi aktivista elmondta: minden 10 cigány fiatalból 7 kiesik a közoktatás rendszeréből, pedig a romák számára a tanulás és az iskolai előremenetel az egyetlen kiút a kilátástalanságból. A részleteket itt találjátok.
November 7-én kezdődnek a szóbeli vizsgák az őszi érettségin
Az írásbeli vizsgák feladatsorait és megoldásait itt találjátok, azt pedig, hogy milyen feladatokra számíthattok a szóbelin és hogyan pontozzák a feleletet, itt nézhetitek meg.
Változás a keresztféléves felvételi tájékoztatóban
A nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás alapképzési szakok 2020. februártól 8 féléves formában indíthatók. A részleteket itt találjátok, a keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.
Hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak
Már csak néhány hét van hátra a vizsgákig: a nagyobb budapesti egyetemek dátumait itt nézhetitek meg, itt pedig négy olyan ingyenes appot találtok, amely segít legyűrni a stresszt és a fáradtságot.
Friss kutatás: mi alapján választanak pályát a hetedikes diákok?
A tanulók 35 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát szeretne szerezni, míg 32 százalékuk szakmát és érettségit. A diákok szerint a pénz, a szabadidő és a jó légkör a legfontosabb. A kutatás eredményeiről itt olvashattok részletesen.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
