Már az Országgyűlés előtt a szakképzési törvény tervezete, tovább tárgyalnak a kötelező nyelvvizsgáról: a hét hírei röviden

Sűrű volt a hét az oktatás területén: beszámoltunk a szakképzési törvény tervezetéről és arról is, hogy még változtathatnak a 2020-as felvételitől életbe lépő nyelvvizsga-követelményen. A tanárok sztrájkja miatt januárban zárva lehetnek az iskolák, a szakszervezet új bértáblákat javasol a felsőoktatásban dolgozóknak, 2020-ban pedig az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést. A hét legfontosabb hírei és cikkei.

  • Eduline

Így változna a szakképzés a következő tanévtől

Kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. Ha megszavazzák a tervezetet, júliustól a szakoktatók kikerülnek a közalkalmazotti törvény hatálya alól, béremelésükre pedig 35 milliárd forintot szánnának. Átalakul a szakképzés intézményi szerkezete, a diákok két évig garantált ösztöndíjat kapnak és szakképzési munkaszerződéssel dolgozhatnának.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a fizetések növeléséhez nincs szükség arra, hogy a szakmai tárgyakat oktatók elveszítsék közalkalmazotti státuszukat, az előkészítésbe pedig közleményük szerint nem voltak bevonva.

Mégsem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a 2020-as felvételin?

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter október 29-én és 30-án tárgyalt különböző szervezetek, köztük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) vezetőivel, képviselőivel. A HÖOK kezdeményezte az újbóli párbeszédet a 2020-tól bevezetendő kötelező középfokú nyelvvizsga ügyében. Palkovics azt mondta: a kormány kész meghallgatni a legújabb javaslatokat a legjobb döntés meghozatala érdekében. Részletek itt.

A nyelvvizsga-követelményt az oktatási jogok biztosa is túl szigorúnak tartja. Aáry-Tamás Lajos azt mondta: már több módosítási javaslat készült, de a döntés még várat magára.

Zárva lehetnek az iskolák januárban a tanárok sztrájkja miatt

Ha november 22-ig nem teljesülnek a követeléseik - többek között a bérek rendezése és az óraszám maximalizálása -, januárban országos tanársztrájkot szervezhet a Pedagógusok Szakszervezete, sok helyen a gyerekekre se felügyelnének. Részletek itt.

Új felsőoktatási bértáblákat dolgozott ki az FDSZ

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete az egyetemi tanárok, a fiatal oktatók és az oktatást segítők fizetését is emelné. A tervezetről konzultációt kezdeményeznek az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. A részleteket itt találjátok.

A következő tanévtől az egyetemisták kompetenciáit is mérnék

2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet. A cél a lemorzsolódás csökkentése és a képzések fejlesztési irányainak kijelölése lenne. A részleteket itt olvashatjátok.

Aláírásgyűjtés a tankötelezettség 18 évre való visszaállításáért

Roma szervezetek kezdtek aláírásgyűjtésbe, céljuk, hogy újra 18 év legyen a tankötelezettségi korhatár. Setét Jenő roma polgárjogi aktivista elmondta: minden 10 cigány fiatalból 7 kiesik a közoktatás rendszeréből, pedig a romák számára a tanulás és az iskolai előremenetel az egyetlen kiút a kilátástalanságból. A részleteket itt találjátok.

November 7-én kezdődnek a szóbeli vizsgák az őszi érettségin

Az írásbeli vizsgák feladatsorait és megoldásait itt találjátok, azt pedig, hogy milyen feladatokra számíthattok a szóbelin és hogyan pontozzák a feleletet, itt nézhetitek meg.

Változás a keresztféléves felvételi tájékoztatóban

A nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás alapképzési szakok 2020. februártól 8 féléves formában indíthatók. A részleteket itt találjátok, a keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak

Már csak néhány hét van hátra a vizsgákig: a nagyobb budapesti egyetemek dátumait itt nézhetitek meg, itt pedig négy olyan ingyenes appot találtok, amely segít legyűrni a stresszt és a fáradtságot.

Friss kutatás: mi alapján választanak pályát a hetedikes diákok?

A tanulók 35 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát szeretne szerezni, míg 32 százalékuk szakmát és érettségit. A diákok szerint a pénz, a szabadidő és a jó légkör a legfontosabb. A kutatás eredményeiről itt olvashattok részletesen.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.