Kásler Miklós szerint nincs pedagógushiány, emellett az utóbbi időben csökkent a tanulók létszáma

"Azt gondolom, nincs pedagógushiány."

  • Eduline

Ezt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Szerinte megvan a ritmusa annak, hogy a tanárok milyen periódusokban mennek nyugdíjba, de ezek kiszámíthatók, ismertek. Hozzátette: a tanárképzés egyik célja, hogy a nyugállományba vonuló pedagógusokat megfelelő módon lehessen pótolni. 

"Arra szoktak hivatkozni a létszámhiány kapcsán, hogy sok az álláshirdetés, de gondoljunk bele: a pedagógus is költözik, családot alapít, és életének számos változása indokolhatja, hogy intézményt vált. Ám ez nem feltétlenül jelent szakemberhiányt, emellett az utóbbi időben csökkent a tanulók létszáma" - mondta a miniszter.

Tetőzik a pedagógushiány: délután már csak asszisztens foglalkozik a gyerekekkel az óvodákban

Az országos pedagógushiány jelentkezik az óvodákban is. A törvényben előírt két szakképzett óvodapedagógus helyett több helyen csak egy tud vinni egy 20-25 fős gyerekcsoportot, délután már nem tudnak fejlesztői foglalkozásokat tartani.

A Nemzeti alaptanterv (NAT) jövő évi bevezetéséről azt mondta, várhatóan ősszel megszületik erről a kormánydöntés, és ezután "elkezdődhet a tankönyvek átdolgozása". Hozzátette, az új NAT-ot felmenő rendszerben vezetnék be az 1., 5. és 9. évfolyamokon, de csak az 5. és 9. évfolyamosok tankönyveit kell átdolgozni, ezért tarthatónak látja a határidőt.

Az új alaptanterv céljáról azt mondta, azt szeretnék, ha versenyképes, valamint "a nemzeti kultúrát korszerűen átadó" tudást szereznének a diákok.

Itt vannak az adatok: több ezer munkavállaló hiányzik az oktatásból

2019 második negyedévében több mint 4500 üres álláshely volt az oktatásban, a középiskolákban a legnagyobb a hiány - írja a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.