Folytatják a párbeszédet a pedagógus szakszervezetekkel, miközben "az eddigi béremeléseket garantálva, a 2020-as költségvetésben 355 milliárddal többet költünk a pedagógusbérekre 2010-hez képest" - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Magyar Hírlapnak.
A lap csütörtöki számában közölte, rendszerszinten nincs tanárhiány, a helyi problémák ellen pedig tesz is a kormány a pedagógusok bérének emelésével és a pedagógushallgatóknak szóló ösztöndíjakkal.
Az interjúban az államtitkár kijelentette: "az álláshelyek egy százalékára keresünk kollégát, ami nem szokatlan hazánkban egyik ágazatban sem". Hozzátette, hogy ez a nagyságrend is a nyári időszakra jellemző, a pedagógustársadalomban ugyanis ilyenkor szokás a munkahelyváltás.
2019 második negyedévében több mint 4500 üres álláshely volt az oktatásban, a középiskolákban a legnagyobb a hiány - írja a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
A béremelésekről Maruzsa Zoltán azt mondta, hogy az elmúlt években átlagosan ötven százalékkal emelkedett a pedagógusok bére.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a diákok ma minden eddiginél több támogatást kapnak. Például a mostani tanévben elindul a középiskolás diákok külföldi ingyenes nyelvtanulását támogató program, és több mint egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet, jövőre pedig már minden diák. Emellett hatszázezer gyermek étkezik ingyen vagy kedvezményesen.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2020-ban 645 milliárd forinttal több jut oktatásra, mint a baloldal által utoljára benyújtott, 2010-es költségvetésben. Folyamatban van a köznevelési infrastruktúra megújítása, jelenleg nyolcszáz beruházás zajlik összesen 276 milliárd forint értékben.
Az OECD-országok közül Olaszországban és Portugáliában a legkisebb a 30 év alatti pedagógusok aránya: mindössze 1 százalék. Magyarországon százból öt tanár tartozik ebbe a kategóriába, az 50 éves vagy idősebb tanárok aránya szempontjából pedig a harmadikok vagyunk - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
