Itt vannak az adatok: több ezer munkavállaló hiányzik az oktatásból

2019 második negyedévében több mint 4500 üres álláshely volt az oktatásban, a középiskolákban a legnagyobb a hiány - írja a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

  • Eduline

2019 második negyedévében 4543 üres álláshely volt az oktatásban. 2016 első negyedévéhez képest 806 fővel több hiányzik az iskolákból, akkor 3737 volt a betöltetlen állások száma - írja a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) általuk kikért adatai alapján. Ez a szám a pedagógusokat és az egyéb képzettségű munkavállalókat is magába foglalja, a kettő aránya azonban nem derül ki belőle.

A középfokú oktatásban a legnagyobb a hiány: a betöltetlen álláshelyek száma 2147 volt 2019 második negyedévében, ami szintén jelentős növekedés 2016 első negyedévéhez képest, amikor 1343 fő hiányzott. Az alapfokú oktatás területén 395-ről 950-re, az iskolai előkészítő oktatásban pedig 374-ről 956-ra nőtt az üres álláshelyek száma három év alatt.

179 fő a felsőfokú oktatásból, 66 fő pedig egyéb oktatási formák területén hiányzott, az oktatást kiegészítő tevékenységek területén pedig 245 volt a betöltetlen álláshelyek száma 2019 második negyedévében.

A Közigazgatási Állásportálon a nyár folyamán több mint 3600 álláshirdetést talált pedagógusok számára a 24.hu, szeptember elején ez a szám 1700-ra csökkent. 

Ahogy korábban megírtuk, a kormány máshogy látja a pedagógushiányt. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint megalapozott akár az az állítás is, hogy ilyen kevés gyereket ilyen sok pedagógus még soha nem látott el Magyarországon.

Ezekben az országokban a legégetőbb a fiatal tanárok hiánya - Magyarország is köztük van

Az OECD-országok közül Olaszországban és Portugáliában a legkisebb a 30 év alatti pedagógusok aránya: mindössze 1 százalék. Magyarországon százból öt tanár tartozik ebbe a kategóriába, az 50 éves vagy idősebb tanárok aránya szempontjából pedig a harmadikok vagyunk - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.