2019 második negyedévében több mint 4500 üres álláshely volt az oktatásban, a középiskolákban a legnagyobb a hiány - írja a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
2019 második negyedévében 4543 üres álláshely volt az oktatásban. 2016 első negyedévéhez képest 806 fővel több hiányzik az iskolákból, akkor 3737 volt a betöltetlen állások száma - írja a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) általuk kikért adatai alapján. Ez a szám a pedagógusokat és az egyéb képzettségű munkavállalókat is magába foglalja, a kettő aránya azonban nem derül ki belőle.
A középfokú oktatásban a legnagyobb a hiány: a betöltetlen álláshelyek száma 2147 volt 2019 második negyedévében, ami szintén jelentős növekedés 2016 első negyedévéhez képest, amikor 1343 fő hiányzott. Az alapfokú oktatás területén 395-ről 950-re, az iskolai előkészítő oktatásban pedig 374-ről 956-ra nőtt az üres álláshelyek száma három év alatt.
179 fő a felsőfokú oktatásból, 66 fő pedig egyéb oktatási formák területén hiányzott, az oktatást kiegészítő tevékenységek területén pedig 245 volt a betöltetlen álláshelyek száma 2019 második negyedévében.
A Közigazgatási Állásportálon a nyár folyamán több mint 3600 álláshirdetést talált pedagógusok számára a 24.hu, szeptember elején ez a szám 1700-ra csökkent.
Ahogy korábban megírtuk, a kormány máshogy látja a pedagógushiányt. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint megalapozott akár az az állítás is, hogy ilyen kevés gyereket ilyen sok pedagógus még soha nem látott el Magyarországon.
Ezekben az országokban a legégetőbb a fiatal tanárok hiánya - Magyarország is köztük van
Az OECD-országok közül Olaszországban és Portugáliában a legkisebb a 30 év alatti pedagógusok aránya: mindössze 1 százalék. Magyarországon százból öt tanár tartozik ebbe a kategóriába, az 50 éves vagy idősebb tanárok aránya szempontjából pedig a harmadikok vagyunk - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
