2019 második negyedévében több mint 4500 üres álláshely volt az oktatásban, a középiskolákban a legnagyobb a hiány - írja a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
2019 második negyedévében 4543 üres álláshely volt az oktatásban. 2016 első negyedévéhez képest 806 fővel több hiányzik az iskolákból, akkor 3737 volt a betöltetlen állások száma - írja a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) általuk kikért adatai alapján. Ez a szám a pedagógusokat és az egyéb képzettségű munkavállalókat is magába foglalja, a kettő aránya azonban nem derül ki belőle.
A középfokú oktatásban a legnagyobb a hiány: a betöltetlen álláshelyek száma 2147 volt 2019 második negyedévében, ami szintén jelentős növekedés 2016 első negyedévéhez képest, amikor 1343 fő hiányzott. Az alapfokú oktatás területén 395-ről 950-re, az iskolai előkészítő oktatásban pedig 374-ről 956-ra nőtt az üres álláshelyek száma három év alatt.
179 fő a felsőfokú oktatásból, 66 fő pedig egyéb oktatási formák területén hiányzott, az oktatást kiegészítő tevékenységek területén pedig 245 volt a betöltetlen álláshelyek száma 2019 második negyedévében.
A Közigazgatási Állásportálon a nyár folyamán több mint 3600 álláshirdetést talált pedagógusok számára a 24.hu, szeptember elején ez a szám 1700-ra csökkent.
Ahogy korábban megírtuk, a kormány máshogy látja a pedagógushiányt. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint megalapozott akár az az állítás is, hogy ilyen kevés gyereket ilyen sok pedagógus még soha nem látott el Magyarországon.
Ezekben az országokban a legégetőbb a fiatal tanárok hiánya - Magyarország is köztük van
Az OECD-országok közül Olaszországban és Portugáliában a legkisebb a 30 év alatti pedagógusok aránya: mindössze 1 százalék. Magyarországon százból öt tanár tartozik ebbe a kategóriába, az 50 éves vagy idősebb tanárok aránya szempontjából pedig a harmadikok vagyunk - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
