Államtitkár: ilyen kevés gyereket ilyen sok pedagógus még soha nem látott el Magyarországon

2010-ben 164 ezer, az elmúlt években pedig 170 ezer pedagógus tanított Magyarországon. Ez a szám magába foglalja az óvodapedagógusokat, a tanítókat, a tanárokat, valamint a gyógypedagógusokat is. Ehhez képest a gyerekek létszáma jelentősen csökkent – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában.

  • Eduline

Az elmúlt évek statisztikáit figyelembe véve „megalapozott akár az az állítás is, hogy ilyen kevés gyereket ilyen sok pedagógus még soha nem látott el Magyarországon" – mondta Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának az államtitkára az Aréna című műsorban.

Az államtitkár szerint a média által közvetített pedagógushiány mögött strukturális változások figyelhetők meg – ilyen például az egésznapos iskola bevezetése, ami sokkal több erőforrást igényel. Azt is hozzátette: „egy 170 ezer fős rendszerben évi 2000-3000 fős mozgás mindig van.” Míg két éve 4000 pedagógus hiányzott, most nyáron már arról lehetett olvasni, hogy 1500-an hiányoznak a pályáról – „ezek szerint javult a helyzet.”

Hozzátette: emelkedik a gyógypedagógusok száma. Míg 2010-ben 5700 gyógypedagógust foglalkoztattak, addig jelenleg 9500 ilyen munkakört töltenek be. Maruzsa úgy fogalmazott, hogy tulajdonképpen egyetlen pedagógus sem hiányzik a pályáról „hiszen a feladatok el vannak látva, és soha ennyi kolléga nem dolgozott még a magyar köznevelés rendszerében: 170 ezer fő látja el a feladatot".

Szerinte az, hogy az intézmények hirdetnek állásokat, nem feltétlenül új és üres álláshelyeket jelent, ugyanis sok helyen már előre gondolkodnak, és a hamarosan nyugdíjba vonuló tanárok helyett veszik fel a pedagógusokat. Az, hogy pontosan hány aktív pedagógus van jelenleg a pályán, illetve az egyes tankerületekben maradt-e betöltetlen tanári állás ,majd október elsején derül ki a statisztikákból.

A Pedagógusok Szakszervezete másképp látja a pedagógushiányt, erről itt olvashattok:

Túlterhelt pedagógusok, alacsony fizetések és hatalmas tanárhiány - így indul az idei tanév

"Ha így folytatják, 10-15 év múlva nem lesz pedagógus, és nagyon kevesek "luxusa" lesz az állami oktatás" - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, akivel az idei tanévkezdésről, tanári fizetésekről és a pedagógushiányról beszélgettünk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.