Ezekben az országokban a legégetőbb a fiatal tanárok hiánya - Magyarország is köztük van

Az OECD-országok közül Olaszországban és Portugáliában a legkisebb a 30 év alatti pedagógusok aránya: mindössze 1 százalék. Magyarországon százból öt tanár tartozik ebbe a kategóriába, az 50 éves vagy idősebb tanárok aránya szempontjából pedig a harmadikok vagyunk - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.

  • Eduline

2017-ben a 30 év alatti tanárok aránya Olaszországban és Portugáliában mindössze 1 százalék volt, ami a legalacsonyabb arány a 36 OECD-ország közül - derül ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által közzétett Education at a Glance 2019 című kiadványból. (Az oldalról külön-külön is letölthetitek az adattáblákat és a grafikonokat.)

Ezután Görögország és Litvánia következik 4-4 százalékkal, majd pedig Magyarország és Spanyolország 5-5 százalékkal. Nagy-Britanniában a legjobb a helyzet, ahol minden negyedik tanár 30 év alatti.

Az 50. életévüket betöltött pedagógusok arányát tekintve is Olaszország áll az első helyen 59 százalékkal, majd Litvánia (50 százalék), Észtország (49 százalék), Görögország (48 százalék), Lettország (46 százalék), Ausztria (45 százalék), Csehország (44 százalék), Németország (42 százalék), és kilencedikként Magyarország következik 41 százalékkal, Portugáliával holtversenyben. Az idősebb tanárok aránya Törökországban a legalacsonyabb, mindössze 12 százalék.

A 36 OECD-ország körében a 30 év alatti pedagógusok aránya átlagosan 10 százalék, az 50 éves vagy idősebb tanároké 36 százaléka. Azoknak az országoknak a körében, amelyek az EU-nak is tagjai, 9, illetve 39 százalék az átlag.

15 ezer elsőéves pedagógushallgatóból csak ötezren kezdenek el a pályán dolgozni, miközben évente 4000-5000 tanár megy nyugdíjba - mondta korábban a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).

Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya

2017-ben a 14-18 évesek 12,2 százaléka nem vett részt a közoktatásban, ez az arány a második legmagasabb azon országok közül, amelyek az OECD-nek és az EU-nak is tagjai - derül ki az OECD friss, Education at a Glance 2019 című kiadványából.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.