Az OECD-országok közül Olaszországban és Portugáliában a legkisebb a 30 év alatti pedagógusok aránya: mindössze 1 százalék. Magyarországon százból öt tanár tartozik ebbe a kategóriába, az 50 éves vagy idősebb tanárok aránya szempontjából pedig a harmadikok vagyunk - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
2017-ben a 30 év alatti tanárok aránya Olaszországban és Portugáliában mindössze 1 százalék volt, ami a legalacsonyabb arány a 36 OECD-ország közül - derül ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által közzétett Education at a Glance 2019 című kiadványból. (Az oldalról külön-külön is letölthetitek az adattáblákat és a grafikonokat.)
Ezután Görögország és Litvánia következik 4-4 százalékkal, majd pedig Magyarország és Spanyolország 5-5 százalékkal. Nagy-Britanniában a legjobb a helyzet, ahol minden negyedik tanár 30 év alatti.
Az 50. életévüket betöltött pedagógusok arányát tekintve is Olaszország áll az első helyen 59 százalékkal, majd Litvánia (50 százalék), Észtország (49 százalék), Görögország (48 százalék), Lettország (46 százalék), Ausztria (45 százalék), Csehország (44 százalék), Németország (42 százalék), és kilencedikként Magyarország következik 41 százalékkal, Portugáliával holtversenyben. Az idősebb tanárok aránya Törökországban a legalacsonyabb, mindössze 12 százalék.
A 36 OECD-ország körében a 30 év alatti pedagógusok aránya átlagosan 10 százalék, az 50 éves vagy idősebb tanároké 36 százaléka. Azoknak az országoknak a körében, amelyek az EU-nak is tagjai, 9, illetve 39 százalék az átlag.
15 ezer elsőéves pedagógushallgatóból csak ötezren kezdenek el a pályán dolgozni, miközben évente 4000-5000 tanár megy nyugdíjba - mondta korábban a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya
2017-ben a 14-18 évesek 12,2 százaléka nem vett részt a közoktatásban, ez az arány a második legmagasabb azon országok közül, amelyek az OECD-nek és az EU-nak is tagjai - derül ki az OECD friss, Education at a Glance 2019 című kiadványából.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
