Kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból a PDSZ

Kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból (SZIT) a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), közleményükben azt írják: a szakképzés 4.0 stratégiában szereplő reformok megvalósítására szánt idő aggasztóan rövid.

  • Eduline

A PDSZ sajtóközleményében azt írtja, többek között azért döntöttek a kilépés mellett, mert a Szakképzési Innovációs Tanács működésének kezdetekor elmaradt a korábbi reformok, „sikeres vagy kudarcba fulladt kísérletek elemzése”, nincs összhang az oktatásirányítás szereplői között, pedig a szakképzés reformja a közoktatás egészének átformálása nélkül légüres térbe kerül.

Hozzáteszik: az innovációs tanács segítségével megalkotott szakképzési stratégia nem foglalkozik sem a humán területen folyó szakképzéssel, ahogy a védelmi, közigazgatási, vízügyi területek is kimaradnak az átalakításból, és hasonló a helyzet a fogyatékossággal élő speciális képzéseivel is.

A szakszervezet szerint a szakképzés 4.0 stratégiában szereplő reformok megvalósítására szánt idő aggasztóan rövid, „ami kontraproduktívvá teheti az egész folyamatot és kapkodáshoz vezet”, ráadásul nincs elfogadott ütemterv. „Prognosztizálható, hogy a stratégiaalkotás és annak elfogadását követően a SZIT hatása a folyamatokra, amelynek mértéke eddig is alacsonynak volt mondható, mind inkább csökkenni fog” – írják.

Nagy változások jönnek a szakképzésben: több területen már megvannak a tervek

A megszűnő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyébe lépő új szakstruktúra kialakítása még javában tart, de egyes területeken már elkészültek a konkrét átalakítási javaslatok - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.