Akkor is elkezdhetnek tanítani a pedagógusok, ha a nyelvvizsga miatt csúszik a diplomaszerzés

A pályakezdő tanárokat is segíti a köznevelésről szóló törvény módosítása, mert akkor is elkezdhetnek tanítani, ha a nyelvvizsga hiánya miatt csúszik a diplomájuk kiadása - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

  • MTI

Rétvári Bence elmondta, korábban - 30-50 éve - volt rá lehetőség, hogy a tanulmányok utolsó évében már be lehessen kapcsolódni a tanításba, és sok szakember egyetért abban, hogy ez most is jó lenne. Ezért a mostani törvénymódosítással lehetőséget adnának arra, hogy ha a nyelvvizsga hiánya miatt csúszik a diploma kiadása, akkor is elkezdhessenek tanítani a pályakezdő pedagógusok - közölte az államtitkára. Hozzátette, ez azért is jó, mert így az iskolák szélesebb körből tudnak tanárokat választani.

Rétvári Bence elmondta azt is, a jogszabály megteremti a törvényi felhatalmazást a később iskolaigazgatói béremelésekhez is, amely függhet majd például az iskola méretétől és az ott tanulók teljesítményétől.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a javaslat szerint az óvoda utolsó éve iskolaelőkészítő év lenne, és arra is még inkább koncentrálna, hogy hároméves korban elkezdjék az óvodát a gyerekek, mert annál jobb, minél korábban elkezdődik a fejlesztésük.

Gyakornokként dolgozhatnak, de teljes bért kaphatnak a diploma nélküli tanárok

Gyakornokként alkalmazhatják az iskolák a diploma nélküli pedagógusokat, ha az Országgyűlés rábólint a köznevelési törvény módosító csomagjára.

Rétvári Bence a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy az elmúlt években rengeteg pozitívum történ az óvodákban: 2010 óta 11 300-zal több férőhely van és majdnem ezerrel több óvodapedagógus dolgozik, így egy pedagógusra kevesebb gyerek, egy gyerekre pedig több figyelem jut.

A mostani módosítással tartalmi segítséget is szeretnének adni az óvodáknak, mivel eddig sokféle gyakorlat alakult ki, ezeket próbálják egységesebbé és hatékonyabbá tenni, hogy ne 13-14 évesen döbbenjenek rá a szülők, hogy valamilyen képesség elsajátítása kimaradt alsó tagozatban. Tehát a későbbi problémák megelőzését szolgálja az, hogy iskolaelőkészítő év legyen az óvoda utolsó éve - mondta az államtitkár.

Újabb változások jönnek az oktatásban: soroljuk a legfontosabb módosításokat

Számos ponton változhat a köznevelési törvény, ha az Országgyűlés is rábólint a módosító csomagra, amelyet a kormány nyújtott be hétfőn. Összegyűjtöttük a legfontosabb - várható - változásokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.