Középiskolai felvételi: kinek van előnye azonos pontszám esetén?

Milyen szabályok vonatkoznak arra, ha két jelentkező azonos pontszám ér el? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal a beérkezett tanulói adatlapok alapján készíti el iskolánként a jelentkezők listáját, amelyet a középfokú iskolák rendelkezésére bocsát 2019. március 28-áig. Ezt követően 2019. április 30-áig minden olyan középfokú iskola írásbeli értesítést küld, ahová jelentkezési lapot adtatok be.

De milyen szabályok vonatkoznak arra, ha két felvételizőnek azonos a pontszáma. Ilyenkor hogyan kell a tanulókat rangsorolni?

A hatályos rendelet szerint, a felvételi eljárásban az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül a rangsoroláskor előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye (vagy a tartózkodási helye) az iskola székhelyének településén található, illetve akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzet mibenlétét az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni - írja az Oktatási Hivatal.

A jelentkezési határidő lejárt, de mi jön ezután? Ezek leszenek a következő hónapok legfontosabb dátumai a középiskolába készülőknek.

A középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket

Középiskolai felvételi: minden fontos dátum egy helyen

Habár az írásbeli vizsgák már régen véget értek, az idei középiskolai felvételi legfontosabb részei még csak most jönnek. Mikor lehet sorrendet módosítani és mikor tudják meg a diákok, melyik iskolába kerültek be? Minden fontos dátum egy helyen.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu