– Nemzetibb lett az átdolgozás során?
– Igen.– Belekerültek például a kötelező olvasmányok?– Ezek megfelelő részletességgel a kerettantervekben jelennek majd meg
Ezt mondta az új Nemzeti alaptantervről Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Magyar Hírlapnak. Azt is hozzátette: októberben-novemberben sok egyeztetés zajlott az augusztusban nyilvánosságra hozott munkaanyagra beérkezett javaslatokról, született több módosított verzió is. „Az átdolgozással szépen haladunk, a NAT elfogadására idén kerülhet sor” – magyarázta.
A lemorzsolódásról azt mondta, már két százalékkal csökkent a korai iskolaelhagyás, „az Oktatási Hivatal szükség esetén intézkedési tervet készíttet az adott intézménnyel, amelyben, ha állami, akkor az intézmény átszervezéséről is szó lehet, illetve fejlesztési programot indítunk. Jelenleg egy EFOP-programban tizenhárommilliárd forintból a háromszáz leggyengébben teljesítő feladatellátási helyet támogatja az Oktatási Hivatal, például szaktanácsadók odaküldésével”.
A tankötelezettségi korhatárra is kitért, azt mondta, Ausztriában tizenöt év a tankötelezettség korhatára, Európa országainak többségében sem a tizennyolc a jellemző. „A valós kérdés az, hogy csökkent-e nálunk a korhatár leszállítása óta a nyolc általánost sikerrel elvégzők száma, a válasz pedig az, hogy csak nagyon kis mértékben. Nem feltétlenül motiválja ugyanis az érintetteket az iskola sikeres elvégzésére az, ha még két évet ott kell ülni, és a pedagógus munkáját sem könnyíti meg”.
Legalább egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetését - ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága, amely hétfőn hozta nyilvánosságra részletes véleményét a NAT-tervezetről. Azt írják, az óraszámok túl magasak, a diákok iskolai terhelése már-már „életkorlátozó tényező", ugyanakkor a természettudományos tárgyak háttérbe szorulása aggasztó.
