„6 éves, egyetemi képzést követően a kezdő tanári fizetés” és „szakmunkás minimálbér”. Mi a különbség a kettő között? Semmi – ez a mém kezdett terjedni 2018 utolsó napjaiban, a 2019-es minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodás megszületése után a tanári Facebook-csoportokban.
Miért pont akkor? Mert a minimálbér emelésével minden pedagógus több tízezer forintot nyerhetne, ha a bértáblájukat a minimálbér helyett nem a vetítési alap határozná meg. Részletesen elmagyarázzuk.
Mi az a vetítési alap?
Az illetményalapot 2015 óta nem az évente néhány ezer forinttal emelkedő minimálbér, hanem a vetítési alap alapján kezdték számolni, amelynek az összege abban az évben a 2014-es minimálbérnek felelt meg. 2015-ben így még csak pár ezer forintot veszítettek a pedagógusok, ám mivel a minimálbér azóta is évről évre emelkedik, a vetítési alap összege viszont változatlan, 101 500 forint, egyre nagyobb a különbség a tanárok fizetése és aközött, amit kézhez kaphatnának, ha az eredeti ígéretekhez híven még mindig a minimálbér határozná meg a bértáblát.
Lássunk egy példát: egy mesterfokozattal rendelkező pedagógus (például egy magyarszakos középiskolai tanár) illetményalapja a vetítési alap 200 százaléka, vagyis 203 000 forint. Ez az összeg az adott pedagógus fokozata és a ledolgozott évek alapján emelkedik, egy tizenhat éve dolgozó, jelenleg a pedagógus II fokozatban lévő tanár az illetményalap 160 százalékát kapja meg: ez 324 800 forint, persze bruttóban.
Több tízezer forintot veszítenek a pedagógusok a bértábla alapjának bebetonozása miatt
2019-ben is az 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg a pedagógusok bérét, hiába kéri évek óta a szakszervezetek, hogy vagy emeljenek a vetítési alap összegén, vagy térjenek vissza a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor kidolgozott számítási módhoz, és a mindenkori minimálbér legyen a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok fizetésnek alapja.
Ha a minimálbér lenne a bértábla alapja, egészen más összegeket kapnánk: a 2019-es minimálbér 149 ezer forint, ez alapján magyarszakos középiskolai tanárunk illetményalapja 298 000 forint lenne, tizenhat év munka és a pedagógus II fokozat elérése után bruttó bére 476 800 forint lenne. Vagyis majdnem bruttó 150 ezer forint a különbség.
Hiába kérik évek óta a szakszervezetek, hogy vagy emeljenek a vetítési alap összegén, vagy térjenek vissza a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor kidolgozott számítási módhoz, és a mindenkori minimálbér legyen a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok fizetésnek alapja. Ebben a kérdésben a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, sőt még a Nemzeti Pedagóguskar is egyetért.
Mi a baj ezzel az egésszel?
Sok minden. Ha fiatal pedagógusokat kérdezünk, nyilván azt emelik ki, hogy ennyiből nem lehet megélni. És tényleg nem: hat év egyetem után a „gyakornok” kategóriába sorolt kezdő tanárok csak magát az illetményalapot kapják meg, vagyis 203 ezer forintot, bruttóban.
De van egy ennél nagyobb gond is: a bruttó 203 ezres bér nem vonzó a pályaválasztás előtt álló diákok számára. Bár a tanárszakosok száma – ahogy ezt a kormány számtalanszor kiemelte az elmúlt években – tényleg folyamatosan nő, és a Klebelsberg-ösztöndíj is sok egyetemistát húz ki a csávából a többi ösztöndíjéhoz képest sokkal magasabb összegével (félévente 125-375 ezer forintot kaphatnak a sikeresen pályázó hallgatók). Viszont – emelte ki ősszel a Nemzeti Pedagóguskar – rengetegen otthagyják a tanári pályát, a 2013-ban végzett 5800 pályakezdőből 1900-an léptek ki 2018-ra, azaz az első öt év alatt. Ennek persze sok oka van – de az egyik kétségkívül a fizetés.
Azt nem kell magyarázni, miért baj, ha kevés a fiatal pedagógus az iskolákban – amellett, hogy új módszereket, szemléletet, eszközöket hozhatnak be az oktatásba, ők állnak a nyugdíjba vonulók helyébe. „Jelenleg a pedagógusok majdnem fele 50 és 65 év között van, az elkövetkező 15 év alatt legalább 70000 pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt. Az előző években a pedagógusképzésben végzettek mindegyikének a pályán kellene maradnia ahhoz, hogy fedezni lehessen a hiányt” – írja a pedagóguskar.
Miért nem elég, ha csak a fiatal pedagógusok bérét emelik?
Ha csak a kezdők fizetését emelnék, az felborítaná az egész bértáblát (előfordulhatna, hogy egy tíz éve dolgozó pedagógus ugyanannyit keresne, mint az, aki három hónapja szerezte meg a diplomáját), ráadásul borítékolható, hogy komoly feszültséget keltene szakmán belül. A szakemberek szerint a bértábla minimálbérhez/diplomás-átlagbérhez kötését nem lehet megspórolni, emellett a kezdőket külön ösztöndíjakkal, lakhatási támogatással, szolgálati lakásokkal lehetne támogatni.
Drasztikus tanárhiány jöhet néhány éven belül, sokan elhagyják a pedagóguspályát
Magas a lemorzsolódási arány a tanári szakokon, ráadásul nagyon sok fiatal diplomás dönt a pályaelhagyás mellett - olvasható a Nemzeti Pedagóguskar helyzetértékeléséből, amely arra is rámutat: a pedagógusok majdnem fele 50-65 éves, a következő tizenöt évben legalább 70 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
