A Szülő Hang kérdésére válaszadók nagy többsége (82%) szerint fontos, hogy minél többen szerezzenek gimnáziumi érettségit, még akkor is, ha egyes hiányszakmákban jelenleg e nélkül is jól el lehet helyezkedni; a szülők elsősorban a tanulásra, önállóságra és készségfejlesztésre szeretnék ösztönözni a gyermekeket, és nem a szakismeretek gyors megszerzésére - írja a Szülői Hang közleményében.

Hozzáteszik: aki az iparkamara által preferált szakképzésben vesz részt, annak pályaválasztási döntését 13-14 éves korában kell meghoznia. Az iparkamara ugyan megkönnyítené a szakképzésben tanulók felsőfokú továbbtanulásának esélyeit, de csupán a már kiválasztott szakmán belül, miközben a nem szakirányú felsőfokú továbbtanulás esélyei csökkentek. A válaszadók 89%-a úgy véli: a gyermek 13-14 éves korában nem tud megfelelő pályaválasztási döntést tud hozni, még akkor sem, ha a döntés meghozatalát a család és az iskola támogatja pl. pályaválasztási tanácsadással, üzemlátogatással. A válaszadók 90%-a úgy véli: aki az általános iskolában gyengébben teljesít, még lehet sikeres a középiskolában vagy az egyetemen.

Az iparkamara szerint a gimnáziumoknak „elszívó hatása” van: túl sokan akarnak menni gimnáziumba ahelyett, hogy a szakképzést választanák. Parragh László iparkamara-elnök óriási hibának nevezte, hogy nem mernek bezárni gimnáziumokat, míg véleményük szerint a szakképzésből indulva is sikeres karriert lehet befutni. A szülők ezt másképp látják: egy jó képességű tanulónak, akit gimnáziumba is felvennének, a válaszadók 89% szerint nem érdemes a szakképzést (szakgimnáziumot) választania. A gimnáziumban megszerezhető általános tudás és műveltség a válaszadók 94%-a szerint gyermek hasznára válik akkor is, ha későbbi munkájában ezeket nem alkalmazza mind; és ezt azok is hasonlóan gondolják (93%), akik maguk nem rendelkeznek érettségivel - írják. 

Kitérnek arra is, hogy az iparkamara a gimnáziumok „elszívó hatását” a férőhelyek számával szeretné csökkenteni. Eddig is számos gimnáziumban központi felvételit kellett írni matematikából és magyar nyelvből; a minisztérium javaslatára ez hamarosan kötelezővé válhat; a szülők többsége (68%) szerint a gimnáziumi felvételi kritériumok központi szigorítása növeli az esélyegyenlőtlenséget.