Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Heti Palkovics: A szakgimnázium ugyanolyan, mint a gimnázium

1

Újszerű gondolatok a kötelező gimnáziumi felvételi kapcsán az államtitkártól.

Forrás: atv

Palkovics László oktatási államtatikárnak az ATV-ben tették fel a kérdést szerda este (6:35-től indul), hogy a kormány a gimnáziumi felvételi esetleges bevezetésével az-e a cél, hogy szűkítsék a gimnáziumba bejutók körét, így a szakképzés felé terelve a diákokat. Az államtitkár erre azonban furcsa statisztikát rántott elő, ami mellőzi a tényeket:

hirdetés
hirdetés

A magyar társadalom több mint kétharmada azt gondolja, hogy alacsony a szakképzettséggel rendelkezők száma.

Ez politikailag lehet, hogy nem elhanyagolható statisztika, de ettől még nem tény. A tény az, hogy a gimnáziumot választók sokkal magasabb számban vannak, mint azok a diákok, akik a szakgimnáziumokat választják, a szakközépiskolákban a férőhelyek számának fele kihasználatlan, mert nem mennek oda a diákok. Az, hogy a magyar társadalom mit gondol egy kérdésről, az nem jelenti azt, hogy az valóban úgy is van. Az már tény, hogy nincs elegendő szakember, de ezt a pályát vonzóvá érdemes tenni, hogy a diákok önként választhassák.

Hiába erősítik a szakképzést, a gimnáziumok népszerűsége nő

Bár a kormányzat célja a szakképzést biztosító iskolák erősítése, mégis évről évre nő a gimnáziumok népszerűsége - írja a Magyar Nemzet csütörtöki számában az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva. Ezekből kiderül, hogy főként a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumi képzést nyújtó intézményeket választják évről évre többen.

A folytatásban még merészebb dolgok hagyták el az államtitkár száját:

- Elképzelhető-e, ha bevezetik a kötelező középiskolai [gimnáziumi] felvételit, az tovább szűkíti azoknak a lehetőségét, akik gimnáziumban szeretnének tanulni?

- Nehéz értelmezni ezt a szembeállítást, hiszen a szakgimnázium pontosan olyan intézményi forma, mint a szakgimnázium.

Nem, nem az. A szakközépiskolák szakgimnáziumokká formálása, valamint a szakmai tárgyak szerepének növekedése óta nehéz azt állítani, hogy a szakgimnázium jobban hasonlítana a klasszikus gimnáziumokra, mint korábban. A közismereti órák száma is csökkent, a komplex természettudomány tantárgy bevezetése is ezt eredményezte.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (1)

32100

A napokban történt, kilencedikes gyermek szülője kérdezte:
- Hogyhogy nincs a gyereknek kémiája?
- Természettudomány van helyette.
- De később biztos lesz?
- Nem, nem lesz.
- Egyik évben sem?
- Csak a természettudomány van, ez a három óra.
És már nem beszéltünk róla, hogy nincs fizikája és biológiája sem, és nem is lesznek már többet az Ő most 14 éves csemetéjének soha többet. Neki csak földrajz jutott, a következő évtől 2-2 órában tanulja majd.
Rémlik, mintha a valódi gimnáziumokban minden tantárgyból jutna minden gyereknek. Igaz szakmát nem kap, de megtanulhat két nyelvet, járhat fakultációra bármely tantárgyból a gyermek, így ha szorgalmas, továbbtanulhat a neki tetsző karon. Ha meg nem tud, vagy nem akar felsőoktatásba menni, a legtöbb szakmát megtanulhatja 1 év alatt, de ha 2 évet rászán, sokkal többet érő felsőfokú szakmát is szerezhet magának.
Nos, ki hová is adná a gyermekét? Attól tartok, költői a kérdés.

Új hozzászólás



hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X