Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Végigültünk egy erkölcstanórát, de még mindig nem tudjuk, mire jár az ötös

4

Arra senki nem fog egyest kapni, ha nem ért egyet az erkölcstanárral, de az alapfogalmakat azért meg kell tanulni - derült ki a csütörtökön tartott mintaórából. A diákok olyan kérdésekről beszélgettek, mint az ember definíciója vagy a jó és a rossz viszonylagossága. Nem biztos, hogy a módszer mindenhol beválik majd.

Forrás: Túry Gergely

Mit tehet egy diák, ha kicsúfolják a neve miatt? Tényleg gonosz-e a gonosz boszorkány? Mi a különbség az eszesség és az okosság között? – ilyen kérdéseket feszegettek első osztályosok és újságírók csütörtökön, a budapesti Csanádi Árpád Általános Iskolában tartott erkölcstan-mintaórán.

hirdetés
hirdetés

A 2013/14-es tanévtől az általános iskolákban a diákok erkölcstant vagy hit- és erkölcstant is tanulnak majd, az új tantárgyat az első és ötödik osztályban, felmenő rendszerben vezetik be. A friss adatok szerint a szülők többsége a hittan mellett döntött: a diákok 52 százaléka egyházi szervezésű órákra jár majd hetente egyszer, 48 százalékuk pedig erkölcstant tanul szeptembertől.

„Játékos” beszélgetés

"Az erkölcstant valójában beszélgetős órának is nevezhetnénk, célja az, hogy a gyerekek lássák, hogyan lehet egy közösség részévé válni, és megkapják azokat az értékeket, amelyekre szükségük van – nyugtatta meg az újságírókat Hajduné Tölgyesi Lívia etikapedagógus, a tantárgy 1-4. osztályos kerettantervének kidolgozója.

A pedagógus nemcsak a hét diákot, hanem az újságírókat is faggatta erkölcsi kérdésekről, méghozzá a szókratészi "bábáskodó módszerrel": az óvodai jelektől - kiderült, a felnőttek közül senki sem emlékszik, mi volt a jele - eljutottunk egészen addig a kérdésig, hogy mi az ember. A választ - az ember egyszeri és megismételhetetlen, de társas lény, akinek be kell illeszkednie a társadalomba - idő hiányában ő fogalmazta meg.

Előkerült persze az erdei manó és a gonosz boszorkány is: a boszorkány segít elűzni az erdőt pusztító sárkányt, de csak azért, mert a manó megmentette a macskáját. "Ki a rossz a mesében?" - tette fel a kérdést az etikatanár, és hamar kiderült, ezt nem is olyan könnyű megválaszolni, mint azt a diákok elsőre gondolták: senki nem az, aminek elsőre látszik. Abba a kérdésbe viszont, hogy fekete, arany vagy vörös-e a banya szíve, már végképp belezavarodtak a fotósok és újságírók jelenlététől megszeppent, egyébként ügyesen felelgető alsósok.

Mit fognak osztályozni?

„Örülök, hogy van hivatalos beszélgetős óra, a diákok így megtanulnak kérdezni, érvelni, vitázni” – mondta Hajdúné. A módszer jónak tűnt, arra a kérdésre azonban egymásnak ellentmondó válaszokat kaptunk, hogy pontosan mit is fognak osztályozni az órákon. A tanár szerint a diákok vitakultúrájának fejlődését, illetve azt, hogy el tudják-e sajátítani a kerettantervben szereplő fogalmakat, például - az első osztályban - a fiú és a lány közötti különbséget: a férfi „családot alapít, ő hozza és teszi le a szarvast az asztalra”, a nő gondoskodik a gyerekekről és összetartja a családot - fejtette ki Hajduné a követendő definíciókat. Sőt, azt is hozzátette: az a nő, aki nem tiszteli magát, ne csodálkozzon, ha otthon is úgy bánnak vele.

Forrás: Túry Gergely

Arra a kérdésre, hogy mire számíthat az, aki nem ért egyet az "ezeréves hagyományokkal és értékekkel", mégis azt mondta: az erkölcstanórán a fejlődési folyamatot osztályozzák – nem egyetérteni, hanem érvelni, vitatkozni kell, az órákat pedig játékokkal, drámapedagógiai módszerekkel, mesék és versek közös feldolgozásával teszik élvezhetővé.

Az erkölcstanóra célja az általános a világnézeti, önismereti és erkölcsi nevelés, a vitakultúra kialakítása és a közéleti nevelés, az énkép és az identitástudat kialakításának támogatása, így a gyerekek könnyebben tudnak beilleszkedni a közösségbe és elfogadni annak normáit. Az órákon fejlesztik a személyes, társadalmi és környezeti értékrendet, különböző helyzetekkel, dilemmákkal ismertetik meg a diákokat, amelyekben felelősen kell döntést hozniuk – magyarázta a célokat egy Platón- és egy Arisztotelész-idézet között. Megtudtuk azt is: a felső osztályokban már a klasszikus morálfilozófia és az etika is megjelenik a tantervben.

A diákok megismerkednek a környezetüket és az életüket befolyásoló örömök és problémák különféle megjelenési formáival, a jó és a rossz viszonylagosságával, illetve a helyes és a helytelen viselkedés különbségével, de a tantervben helyet kapott a környezetvédelem és az olyan gyakorlati tudnivalók is, mint az, hogy kinek az autójába szabad beszállni - tette hozzá.

Tankönyv lesz, vita nem biztos

Kérdés ugyanakkor, hogy a bemutatón jól szereplő "bábáskodó módszert" más is fogja-e használni, vagy az erkölcstanórán is száraz definíciókat kell majd bemagolniuk a diákoknak családról, nőről, erkölcsről. Hajduné az eduline-nak elmondta: ő azt javasolta, és az lenne az ideális, ha minden tanár elvégezné a 60 órás felkészítő tanfolyamot, ami jelenleg csak az általános iskola felső tagozatában tanítóknak kötelező. Ezekre egyébként még nyáron is járni fognak a tanítók.

Igyekezett megnyugtatni az újságírókat: nem igaz, hogy nincs miből tanítani, a legtöbb kiadó készített tankönyvet és tanári kézikönyvet, az egyiket ő maga rakta össze. A tankönyvek a kerettantervek öt nagy témakörét dolgozzák fel: „Az én világom”, „Társaim – ők és én”, „Közvetlen közösségeim – A család és a gyerek”,„Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösségek”, „A környező világ” – a témaköröket kétévente újra és újra feldolgozzák a diákok.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz a kevésbé "mesebeli" családokból - legyen szó akár a "hagyományos felállásról", akár az anyagi és szociális helyzetről - érkező diákokkal, nem okoz-e majd gondot nekik az otthon látott és az iskolában tanult családmodell közötti különbség, Hajduné az eduline-nak azt mondta: „Az iskola stabil hátteret tud nyújtani: a rosszabb körülmények közül érkező gyerekeknek is meg tudjuk mutatni, hogy ennek nem kell mindig így lennie. Azt ugyanakkor, hogy egy-egy diáknak milyen a családja, soha nem kérdezzük meg” – tette hozzá.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (4)

Ernone Horvath

Nem kell itt semmilyen sebeket felszaggatni, egyszerűen beszélgetni kell szeretettel, jó példával.

Péter Kalocsai

Kedves Szkarabeusz! Nagyon sajnálom, hogy most is, mint az manapság, oly' divat, a politika kerül előtérbe, reagálásként. Szeretném a kedélyeket egy kicsit megnyugtatni. Az erkölcstan órák nem arról szólnak, hogy az erkölcstan tanár meghatározza, definiálja a család felépítését. Rengeteg kombináció van, hogy pontosan milyen egy család felosztása. Az erkölcstanórán arról van szó (a családi témánál maradva), hogy a gyermekekkel játékosan, kérdezve szóba kerülhet a család, de nem kategorizálhatunk. Sok csonka család van, sok szülő nem házasodott össze, mégis boldog családi fészekben él és stabil háttere van a gyermeknek. Itt pontosan az a lényeg, hogy a jó irányba terelje a "mentor" nem pedig a szájába adja, hogy mi a helyes. Érvek, ellenérvek, a gyermek szabadon megoszthatja gondolatait, míg társai figyelnek és a feladatunk az , hogy beszélgetés, eszmecsere alakuljon ki közöttük. Nem a gyermekek egymásnak ugrasztásáról van szó. De ez minden egyéb erkölcstant érintő témára igaz. Az a fontos, hogy gondolkodjon a gyermek és helyesen érveljen, fejezze ki magát érthetően, valamint legyen saját véleménye!!! Itt ő a fontos egyedül. A cél, hogy tudjon érvelni, legyen önálló egyéniség, gondolkodjon, mielőtt véleményt alkot. Amennyiben erre képes lesz, akkor a világban nem érheti sok probléma, hiszen tudja, hogy szabad megszólalni és véleményt alkotni, valamint akkor válik hitelessé, ha véleményét alá is tudja támasztani.
Más. Nagyon sajnálom, hogy a 60 órás továbbképzésről esik csak szó, miközben igenis van tanári képzés, mely kifejezetten erkölcstan tanár szak! Ezt más néven etika szaknak hívják. Ez nem 60 órás, hanem 5 éves képzés. Szóval vannak erre a pályára felkészített pedagógusok is. Akit bővebben érdekel, több egyetemen és főiskolán van ilyen szak és hozzá a leírás.
Fontos még megemlítenem, hogy az etika tantárgy rendkívül komplex, ami a témákat illeti. Magába foglalja a vallás tant is. Itt bizony megismerkid a kereszténységgel, de emellett a többi világvallással is találkozik, melyek sok ponton egyeznek, ami a közös erkölcsi tételeiket illeti.

Remélem hasznos volt ez a pár sor és mélyebben is utánajár mindenki az erkölcstan óráknak. Kérem ne csak a cikkekben és a médiában pufogtatott mondatokat írják, mert ez elég egyoldalú. Inkább járjanak utána.
Köszönettel:
Péter.

szkarabeusz

Itt nem az a baj,hogy a gyerekeknek erkölcstant vagy hittant kell tanulni ha nem az,hogy ez kötelező.Részemről a hittan kötelező tanításával maximálisan nem értek egyet ez mindenkink a saját lelkiismereti ügye amibe nem illik belegázolni. Jelen esetben a szülő és a gyermek és nem a kormány ügye. Az erkölcstan tanítása nem ez a kategória de sajnos itt is van egy nagy probléma amikor a politika meghatározza azt az irány vonalat amit követni kell. Szó eset a család modellről ami Magyarországon de talán a világban is nem a házasság felé ha nem az élettársi kapcsolatok felé veszi az irányt. Jelenleg ebben az országban egy olyan párt mint a KDNP aki statisztikailag nem mérhető, a keménykedésével elérte,hogy az élettársi kapcsolat nem lehet család még akkor sem ha van gyerek ebben a kapcsolatban. Itt a probléma az ha az órán a család modellről lesz szó akkor egy olyan gyermeknek ahol boldog élletárási kapcsolatban élnek a szülök tanár kénytelen lesz azt mondani,hogy az nem család. Azt kell mondani mert a politikai döntés alapján nem mondhat mást. Ezzel össze is törték ennek a gyermeknek a lelki világát egy életre.Az pedig csak mese,hogy az iskola stabil háttér a gyermek számára. A jelenlegi intézkedések mind abba az irányba sodorják a pedagógus társadalmat,hogy fogja be a száját,csinálja amit mondanak és ne kérdezze,hogy miért. Lássa el gépiesen a feladatát és az önállóságot felejtse el ,majd a főnökség meg mondja mit kell csinálni. Most ez az irányvonal.
Na most egy pár szót a házasság intézményéről.A feleségemmel már 53 éve élünk boldogan eggyütt és két gyermeket neveltünk fel. Van róla papírunk az államtól és az egyháztól is,igaz az egyházi esküvőhöz engedélyt kellet kérni. De akkor is így élnénk ha nem lenne róla papírunk egyik helyről sem. Akkor most mi a fontos a papír,vagy a tisztességes,becsületes egymás megbecsülésére irányuló vonzalom és boldog egymás mellett élés és a gyermekek felkészítése az életre.Vagy talán a Papir amikor galamb módjára élnek és hol az egyik repül ki hol a másik az ablakon a gyermeket pedig az utca neveli. Talán meg kellene hagyni a választás lehetőségét,kik hogyan akarnak egymás mellett élni és nem elvakult politikusokra bízni a döntést.
Itt kezdödik a problémám az erkölcstan oktatással amikor majd a megszabott irányelv miatt rengeteg kisgyermek lelki világában ejtenek soha helyre nem hozható sebet. Tehát olyanokra kellene bízni az oktatást akik értenek hozzá.

amanda57

Vajon mennyi gyerekben, mennyi sebet szaggatnak majd az ideális ember, család, szülő példájának feszegetésével. Sok éve tanító pedagógusok tudják (merthogy ez a szakmájuk, meg ismerik az osztályukat), hogy mit mennyire bontsanak ki. Nagyon nehéz dolog ám ez. És persze mit kap az a kis gyerek, aki végig rendetlenkedi az órát, a szünetben veszekszik, olykor kicsúszik egy-egy trágár szó is a száján, de a definíciót hibátlanul "lenyomja". Erkölcstan 5-ös? A régi osztályfőnöki órák 1-12-ig osztálytól kiválóan alkalmasak voltak erre, az irodalom, a történelem is sokat adott. csak már egyre kevesebb van belőlük is.

Új hozzászólás



hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X