Az öt szakszervezet – a PSZ és a PDSZ mellett a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, valamint az Oktatási Vezetők Szakszervezete – május elején hozott létre sztrájkbizottságot, majd közös levélben fordult Orbán Viktorhoz. Azt kérték a miniszterelnöktől, hogy május 10-ig jelölje ki a kormány képviselőjét, aki „érdemben, megfelelő felhatalmazással” tárgyal majd a sztrájkbizottsággal a közoktatást érintő témakörökről, többek között a tanárok kötelező óraszámáról, a szakképzés jövőjéről és a pedagógusok bérezéséről.

„Múlt hét csütörtökön kaptunk választ, amelyben az állt, hogy a szociális konzultáció után egyeztet velünk a kormány. Ez azonban túl késő, addig sem függesztik fel a törvényalkotási folyamatot” – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A PSZ területi szervezetei az elmúlt napokban felmérést készített a tanárok „akciókészségéről”. „A sztrájkot és a demonstrációt is elfogadható megoldásnak tartják, sőt több olyan válasz is érkezett, hogy mind a két tervet támogatják. Egyelőre a fokozatosság elvét követjük, tárgyalóasztalnál egyeztetnénk a kormánnyal. De a sztrájkot sem vetettük el” – tette hozzá.

Nem volt rendszeres egyeztetés

Kitért arra, hogy nem tartják egyeztetésnek a december 20-i Közoktatási Érdekegyeztető Tanács ülését, amelyen a közoktatási törvénykoncepcióról és a pedagógus életpályamodellről elmondhatták ugyan a véleményüket az oktatási államtitkárságon, majd a 2011-re vonatkozó költségvetési törvényt véleményezhették ezen az ülésen úgy, hogy másnap azt a parlament már elfogadta, annak befolyásolására nem volt lehetőségük.

A február közepi érdekegyeztető tanácson mindössze 2-3 percben volt lehetőségük véleményt mondani. A közoktatási törvény harmadikféle koncepcióját kérésükre mostanáig nem bocsátották rendelkezésükre, mondván, hogy majd ha a kormány elfogadta - tette hozzá.

A PSZ elnöke úgy fogalmazott: a május 2-i Közoktatáspolitikai Tanács ülésén "robbant a bomba", az államtitkárság által az intézményvezetőknek küldött 5 kérdésből álló kérdőív mutatta, hogy "a közoktatás irányítása és finanszírozása teljesen új irányt vett, (...) a közoktatási intézmények államosításáról van szó, a pedagógusok központi bérfinanszírozásáról, a pedagógusok állami alkalmazottságáról", a heti 32 óra kötelező iskolában tartózkodás pedig "bújtatott óraszámemelés".

Véleménye szerint 30-40 ezer állás szűnhet meg, ha az állam lesz a fenntartó a kormányzati hivatalokon keresztül. A 32 óra kötelező intézményben való tartózkodás is ehhez járul hozzá - vélekedett.
Galló Istvánné közölte, a PSZ a honlapjára rakta fel az oktatási államtitkárság által is feltett kérdéseket, de nekik "merőben más eredmények jöttek ki", mint az államtitkárságnak. Az éves szabadság csökkentése a pedagógusokra is kihat, az 5 és fél napos munkahét azt jelenti számukra, hogy szombat délelőtt gyermekfelügyeletet kell majd biztosítani - hívta fel a figyelmet.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke utalt arra, hogy a figyelmeztető sztrájk ötlete is felvetődött, de ez az elképzelés egyelőre kisebbségbe került. Ha azonban a június első vasárnapjai vasárnapi demonstrációnak nem lesz eredménye, szeptemberben lehet, hogy többnapos sztrájkot is tartanak - hívta fel a figyelmet. Az egyre-másra felröppenő hírekről nem tudják, hogy igazak-e, az ezekről szóló tárgyalások elmaradása pedig jogot sért, ez a demonstráció oka - magyarázta.

Az eseményen megjelent az ágazati sztrájkelőkészítő bizottság többi tagjának képviselője is: Muity Mária, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének titkára, Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke és Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke.

eduline