Czomba Sándor kiemelte: a szakképzés átalakítása elkerülhetetlen, a változtatások fő célja, hogy a képzési szerkezet, és a szakirányok a gazdaság igényeihez igazodjanak.
   
Fontosnak nevezte, hogy az első szakképesítést az iskolai szakképzésben szerezzék meg a diákok. Elképzeléseik szerint a szakiskolai képzés három-, a szakközépiskolai képzés négyéves lenne, és "a szakma már kilencedik és tizedik évfolyamon megjelenne". A duális szakképzést szeretnék elterjeszteni, ennek keretében a gyakorlatorientált képzés feltételeinek megteremtése kulcsfontosságú - tette hozzá az államtitkár. A törvényjavaslatot május 31-ig terjeszti a kabinet a parlament elé.

Kitérve a Térségi Integrált Szakképző Központokra (TISZK) azt mondta, hogy az egész rendszer átgondolására és átalakítására van szükség. A szakképzés átalakításáról bővebben itt olvashatsz. Szólt még arról, hogy tervezik a szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítását. Az a cél, hogy minél többen vegyenek a szakképzésben - hangsúlyozta. Rendbe kell tenni a normatív támogatásokat is, mert ezek nem mindig "követik az életet".
   
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint presztízsügy lett a TISZK-ek létrehozása, s az eredetileg tervezett húsz helyett jelenleg közel 100 van. Nincs fenntartható pályán a mostani modell - fogalmazott.
   
Kitért arra is, hogy  48 szakmában elkészültek a vizsgakövetelmények és dokumentumok, 25 szakmában szeptembertől elindulhat a duális képzés. Az új követelményrendszereket részletezve kitért többek között a gyakorlati órák számának 50 százalékos növelésére, a szakmai záróvizsga időtartamának csökkentésére, a tananyagban a szakmai tartalomfejlesztésekre. Az új rendszerben az első évben a gyakorlati képzést az iskolai tanműhelyekben, míg a 10-11. évfolyamon már vállalatoknál tartják majd.

MTI