„Az úgynevezett elit szakokra történő bejutás már most is szinte lehetetlen emelt szintű érettségi vizsga nélkül. Ám a két emelt szintű érettségi megkövetelése azt eredményezheti, hogy a hátrányosabb társadalmi csoportokból még nehezebben jutnak be hallgatók a felsőoktatásba” – mondta a hvg.hu-nak Magyar Bálint, aki szerint hasonló eredménnyel járhat a halmozottan hátrányos helyzetűeknek nyújtott pontszámítási engedmény csökkentése.

A volt oktatási miniszter úgy véli, az emelt szintű érettségi központi előírása nem feltétlenül jelenti a tudás bővítését, ráadásul teljesíthetetlen terhet róna a diákok jelentős részére, csak akkor lehetne kötelezővé tenni, ha a középiskolások az utolsó két évben a szokásos tíz-tizenkét tárgy helyett csak vizsgatárgyakat tanulnának. „Az emelt szintű érettségi letételét ösztönözhetné az érte járó plusz pontok számának növelése, akár 100-120 pontig. Így a kiemelkedő szakokra és intézményekbe történő bejutás kvázi feltételévé válna az emelt szintű érettségi, miközben a gyakorlatiasabb alapképzés esetében ez nem jelenik meg igényként” – tette hozzá. A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatod el.

eduline