szerző:
Eduline

Kiverte a biztosítékot a tanároknál a pedagógus életpályamodell – az oktatási államtitkárság ugyanis egyik pedagógus szakszervezet véleményét sem kérte ki a tervezet kidolgozásakor. A bértábla átalakításával elégedettek az iskolák, de a tanárok "vizsgáztatása" már nem aratott osztatlan sikert. Az új rendszert leghamarabb a 2012/2013-es tanévben vezethetik be.

Az új közoktatási törvény tervezetében szereplő legfontosabb változásokról itt olvashatsz.

Egyik tanári szakszervezettel sem egyeztetett az új közoktatási törvényről, valamint a pedagógusok bértábláját és képzését is radikálisan átalakító életpályamodellről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. „Az oktatási államtitkárság nem engedte, hogy a tervezet kidolgozásában részt vegyünk, pedig augusztusban levélben kértük ezt a tárcától. Elküldtük nekik azokat az alapelveket, amelyeket szerintünk az új jogszabálynak tartalmaznia kellene, de csupán egy udvarias válaszlevelet kaptunk. A mai napig nem juttatták el hozzánk a vitairatot” – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

A minisztérium a másik tanári szakszervezet, a PDSZ véleményét sem kérte ki a sajtónak már hétfőn kiszivárogtatott törvénytervezetről. Mendrey László elnök szerint a jogszabály kidolgozásával egy szakértői csoportot bízott meg az államtitkárság, ám azt ígérték, hogy a tervezet bemutatása után tárgyalnak majd a szakszervezetekkel.

Kihagyták a tanárokat az egyeztetésből
©

Vizsgák és fokozatok: folyamatosan ellenőrzik majd a tanárok szakmai felkészültségét?

Nem életszerű, lehetetlen elképzelés – így jellemezték az MTI birtokába jutott 49 oldalas életpályamodellben leírt tanári fokozatok rendszerét az Eduline-nak név nélkül nyilatkozó iskolaigazgatók. A tervezet ugyanis megkülönbözteti az első és második, valamint a mestertanári és tudóstanári fokozatot, a „Pedagógus I.” fokozat eléréshez a kétéves gyakornoki időszak után minősítő vizsgát kell tenni, a „Pedagógus II.” csoportba kerüléshez nyolcéves szakmai tapasztalat és kiváló minősítés kell majd. A mesterpedagógusi cím elérésének feltétele a szakvizsga, legalább tizennégy éves munkaviszony és a második minősítés megszerzése, míg tudóstanár az lehet, aki mindezeken felül PhD fokozattal is rendelkezik.

„Ilyen rendszer még az orvosoknál sincs, gyakorlatilag folyamatosan vizsgáztatják majd a pedagógusokat, ezt semmiképpen sem támogatjuk. Nem tudjuk, hogy kik szervezik majd a vizsgákat, és hogyan tudják megoldani, hogy mind a 170 ezer pedagógus számot adjon szakmai felkészültségéről. Ráadásul a sajtóban megjelent verzióban az szerepel, hogy a 2011/2012-es tanév második félévében ingyenes lesz a minősítési eljárás. Ez azt jelenti, hogy később fizetni kell érte?” – magyarázta a Pedagógus Szakszervezet elnöke, aki szerint a jelenlegi iskolai minőségbiztosítási rendszer jól működik, ahogy a kötelező továbbképzések is a minőséget biztosítják.

Mennyit keresnek majd a tanárok?
A korábbi rendszerhez hasonlóan ismét osztatlan, ötéves lesz a tanárképzés. A felsőoktatási intézmények alkalmassági vizsgát szervezhetnek majd, a képzés hatodik évében a hallgatóknak iskolai gyakorlaton kell bizonyítaniuk rátermettségüket. A diploma megszerzése után kétéves gyakornoki időszak következik: a gyakornokok kötelező óraszáma tanítók és tanárok esetében tizenkilenc, az óvodapedagógusok esetében huszonhét óra lesz. Az MTI birtokába jutott tervezet szerint a gyakornokok alapbére 180 ezer forint, míg a „Pedagógus II.” fokozatot elérő tanárok kezdő alapbére a gyakornoki fizetés 150 százaléka. A mestertanárok legkisebb alapfizetése a gyakornoki bér 200 százaléka, a tudóstanárok pedig a Pedagógus I. alapbér legalább 220 százalékát kapják majd meg. Az igazgatói pótlék a gyakornoki kezdő alapfizetés 40-60 százalékának, az osztályfőnöki pótlék pedig 15-25 százalékának megfelelő összeg.

„A fizetések emelését persze minden kollégánk támogatja, de a tervezetnek vannak olyan pontjai, amelyek nem életszerűek” – mondta Galló Istvánné, aki szerint például a kistelepülési iskolák nem tudják majd betartani azt a szabályt, mely szerint a tanárgyakornokok nem túlórázhatnak, és nem lehetnek osztályfőnökök „Lesznek olyan iskolák, ahol csak úgy tudják majd megoldani a helyettesítéseket, hogy a gyakornokokat kérik meg plusz tanórák megtartására” – tette hozzá.

Nem értik a tanárok, miért kell a pedagóguskamara

Azon valószínűleg még a tervezet kidolgozásából kihagyott pedagógus szakszervezetek sem lepődtek meg, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kötelezővé tenné a kamarai tagságot, Hoffmann Rózsa államtitkár ugyanis még nyáron, Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár pedig egy októberi konferencián beszélt erről a tervről. Igaz, az Eduline-nak nyilatkozó szakszervezeti vezetők nem értik, miért kellene a meglévő tanári szervezetek mellé még egyet létrehozni.

„Beszéltem orvosokkal, építészekkel és ügyvédekkel is, mindannyian azt mondták, hogy nincs sok értelme a kamara működésének. Már csak azért sem értjük az ötletet, mert szakszervezetek, civil tanári csoportok most is vannak, és működik a Közoktatás-politikai Tanács is” – mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Tanári kutatóév: Európában jól működik

Az életpályamodellben - sajtóhírek szerint - szerepel a „tanári kutatóév” terve is: a pedagógusok nyolcévenként tíz hónapos, fizetett kutatói-alkotói szabadságra mehetnének, ebben az időszakban iskolai munkát nem kellene végezniük, ehelyett továbbképzéseken vehetnének részt, vagy éppen tudományos munkáikon dolgozhatnának.

Az ötlet egyébként nem új, 2009-ben Pokorni Zoltán volt oktatási tárcavezető vetette fel, külföldi példákra hivatkozva - Európa más országaiban ugyanis évtizedek óta jól működik a kutatóév rendszere. Portugáliában nyolc év folyamatos munkaviszony és kedvező értékelés esetén jár az egyéves „szünet”, ilyen lehetőséget azonban a tanárok összesen kétszer igényelhetnek. Az Egyesült Királyságban 2001-ben vezették be a hathetes alkotói szabadságot, ez azonban csak azok a pedagógusoknak jár, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diákokkal foglalkoznak. Az izlandi oktatók is kérhetnek egyéves fizetett szabadságot, a pályázatokat a helyhatóságok bírálják el – itt is alapelvárás a legalább tízéves munkaviszony.

„Ehhez a javaslathoz mindenképpen ragaszkodunk majd az oktatási tárcával történő egyeztetéseken, a PDSZ régóta kéri a kutatóév bevezetését. Igaz, pontos részleteket még nem ismerünk, valószínűleg ez a lehetőség nem jár majd automatikusan minden tanárnak, pályázati úton lehet elnyerni” – mondta az Eduline-nak Mendrey László.

Szabó Fruzsina
eduline