A PDSZ elnöke rámutatott: a pedagógustársadalom a mindenkori költségvetések állandó vesztese volt az utóbbi években, s mindig csak a "maradékelv" alapján finanszírozták a közoktatást. Mendrey László felhívta a figyelmet: jövőre normatívacsökkenés várható az állami, önkormányzati és alapítványi intézményeknél, és némi emelkedés lesz az egyháziaknál. Mindent egybevetve azonban a 2011-es költségvetésben még forráskivonással kell számolni a közoktatásban.

A pedagógus életpályamodell tervezete szerint a különböző vizsgákkal, pályamunkákkal a pedagógusok szakmailag előreléphetnek, s ezáltal differenciálni lehet közöttük. Az, hogy ezt anyagilag is honorálják, jelentős biztonságot ad nekik.

Az elnök utalt arra is, hogy a koncepció nyitva hagyja azt a kérdést, mi lesz azokkal a pályakezdőkkel, akik kétéves gyakornokoskodás után nem felelnek meg az előírt vizsgán. Helyesnek tartja, hogy a tervezet különbséget tesz az 55 év alatti és feletti tanárok között úgy, hogy utóbbiak óraszámát csökkentik. Ezt - mint megjegyezte - szakszervezetük már korábban is követelte. Azt is helyesnek tartotta, hogy a "megfáradt pedagógusoknak" adható legyen nyolc év után alkotói szabadság. Ennek letelte után viszont fontos, hogy egy olyan munkát tegyen az asztalra a pedagógus, amelyből ő is, az iskola, és a fenntartó is profitálhat. A PDSZ régi követelése volt a tanárok heti kötelező óraszámának csökkentése is, ennek megfelel a koncepció 19 tanórás előírása. Ezzel összefüggésben utalt egy korábbi felmérésre, miszerint a tanárok átlagos heti leterheltsége - az általános 40 órával szemben - 51 órát tesz ki.

A közoktatási törvény tervezetének koncepciójával kapcsolatban támogatandónak nevezte azt, hogy 17 éves korig mindenképpen tankötelezettek legyenek a diákok. Ez a korhatár egyúttal az érettségi vizsga értékét növelheti, hiszen azt nem mindenki számára írja elő kötelezően, mivel inkább a szakmunkásképzés időtartamához igazodik, pótlandó a szakembereket - mondta.


A középiskolát megelőző nulladik évfolyam tervéről azt mondta: "úgy tűnik, ezzel megszűnik a kötelező beiskolázás rendszere". Jelenleg ez ugyanis úgy működik, hogy akiket sehová nem vettek fel általános iskola után, azok úgynevezett kötelező beiskolázási intézményekbe kerültek. Ezzel viszont alacsony színvonalú, motiválatlan tanulóközösségeket hoztak létre. A nulladik, felzárkóztató évfolyam megszervezése lehetőséget ad arra, hogy megakadályozzák: egy tanuló úgy járjon középiskolába, hogy nem alkalmas rá - fogalmazott.

Megítélése szerint okozhat problémát a tervezet azon elgondolása, hogy a középiskolákban három idegen nyelv kötelező oktatását írják elő, abban az esetben, ha a 9. évfolyamon egyszerre vezetnék be a 2. és a 3. nyelv tanítását.

Mendrey László úgy látja: nem elfogadható, hogy minden általános iskolás tanuló kapjon ingyen tankönyvet, mert azok, akiknek a szüleinél "a családi pótlék nem oszt, nem szoroz", nem kellene, hogy kapjanak térítésmentesen tankönyveket. Kiemelte: maximálni kellene a tankönyvcsomagok árát, akár úgy is, hogy a tankönyvek szabadpiacát megszüntetik.

A szakmai érdekképviseletet adó és etikai kérdésekben állást foglaló pedagóguskamara tervéről azt mondta: ha meg akarja tartani a kormányzat az eddigi szervezeteket, akkor nem érti, miért kell egy újabbat létrehozni. Meglátása szerint a kamara szakmai érdekképviseletre alkalmas, dolgozói érdekképviseletre nem, "de erről még tárgyalni kell" a kormányzattal.

A PDSZ elnöke hozzátette: a két tervezet megtárgyalásához "elvileg még van annyi idő", hogy a szövegek véglegesítésével politikai kurzusokon átívelő, hosszú távú törvények szülessenek. A koncepció megtárgyalása előreláthatóan a kormányzattal december 10. után kezdődik.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné az MTI megkeresésére közölte, "nagyon fájlalják", hogy a koncepciók úgy készültek, hogy kialakításukban a PSZ nem vehetett részt. Mivel információik csak a sajtóból vannak, kizárólag "a kész, az oktatási államtitkárságtól hivatalosan megkapott koncepciót" fogják "szigorúan szakmai alapon elemezni, véleményezni" - tette hozzá.


MTI