Az osztálypénz szedése körül mindig is voltak viták, az utóbbi években azonban valószínűleg azért erősödtek fel, mert az eddigiekhez képest több családnak kezd gondot jelenteni, hogy a szokásos beiskolázási költségeken felül az iskolák válogatott indokokkal úton-útfélen megsarcolják őket. “Most 10.-es fiam családi okok miatt iskolaváltásra kényszerült, ezért rendes szülőként részt vettem az első szülői értekezleteken. Itt döbbenten tapasztaltam, hogy már szeptemberben elkezdték a gyűjtést az év végi osztálykirándulásra” – meséli Éva. “Ezt azért is tartottam rendkívül furcsának, mert a kb. kilenc hónap múlva esedékes kirándulásnak még a helyszíne sem tisztázott. Vagyis – túl azon, hogy egyébként is törvénybe ütközik - miért szednek pénzt egy olyan eseményre, amelynek a költségei még mindenki számára ismeretlenek?”

Fentikehez hasonló történetet osztott meg velünk egy másik szülő is, akinek végzős lányát egyszerűen nem engedték osztálytársaival együtt ballagni, mert nem tudta befizetni időben a ballagási egyen-kosztüm varratásának potom 45 ezer forintos költségét. “A lányom szó szerint végig zokogta az ünnepséget, mert bár ott állhatott a hátsó sorban, sem a be- sem pedig a kivonulásnál nem tarthatott a többiekkel.” És mielőtt még valaki azt gondolná, hogy a fenti eset kirívónak számít, jobb ha tudja, hogy az Oktatási jogok biztosának hivatalában tucatszámra sorakoznak a hasonló panaszok.

A törvény és a gyakorlat

Pedig a közoktatási törvényben feketén fehéren az áll, hogy az oktatási intézmény nem kérhet pénzt olyan tevékenységre hivatkozva, amely az iskola pedagógiai programjában szerepel. A törvény betűje szerint tehát pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni.

Magyarul, ha az adott kirándulás, múzeum- vagy városlátogatás a tanrend része, akkor a diákokat mindennemű áthárított költség nélkül el kell vinni. És ami legalább ugyanilyen fontos: ha a szóban forgó program nem része a tanrendnek, akkor az azon való részvétel sem lehet kötelező. Az Oktatási jogok biztosának mindenki számára hozzáférhető eset leírásaiból, és a rájuk adott jogi válaszokból az is kiderül, hogy szintén törvénybe ütközik, ha egy középfokú művészeti oktatással foglalkozó intézmény a szükséges eszközök használatát csak térítés ellenében engedi. Jogszerűtlen tehát pénzt szedni hangszerek hangolására, vagy festő vászonra is.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) mindezeken felül egy további hasonlóan fontos szempontot is említ. Az iskolai pénzbeszedésekkel kapcsolatos állásfoglalásukban úgy fogalmaznak, hogy az iskola a család ellen neveli a gyereket akkor, amikor annak erejét meghaladó anyagi hozzájárulásokat vár el. A gyerekek ugyanis többnyire elvárják, hogy az ő szüleik is legalább annyit áldozzanak rájuk, mint osztálytásaik szülei. Azt ugyanakkor kevésbé tudják még felfogni, hogy a túlzott mértékű befizetések adott esetben az ő életnívójukat csökkentik, hiszen kevesebb marad a családi kasszában.

Az osztály és csoportpénzek mértéke intézményenként nagyon változó, havi 1-2 ezer forinttól 10-20 ezer forintig terjedhet. Az indokok igen változatosak lehetnek, hiszen egyes iskolák kizárólag a “luxus” kiadásokat fedezik a szülői extra befizetésekből, míg mások az olyan elemi költségeket is áthárítják, amelyeket egyértelműen a fenntartónak kellene állnia. (Ma már a legtöbb óvodában is szednek pénzt egyébként, ennek jogcíme általában az extra kellékek vásárlása, illetve a színház- és múzeum belépők finanszírozása. Ezen felül a legtöbb helyen elvárják a szülőktől, hogy rendszeres időközönként tisztasági csomagot, illetve friss gyümölcsöt vigyenek.)

Szülői alapítvány

Az osztálypénzzel kapcsolatos ellentmondások kiküszöbölése érdekében az MSZOE javasolja, hogy minden óvodában, iskolában alakuljon Közhasznú Szülői Alapítvány. Az egyes intézményekben már működő szerveződés lényege, hogy az összeférhetetlenség miatt tanárok nem lehetnének a tagjai. Az alapítvány több forrásból is táplálkozhat, hiszen a fenntartó, illetve a szülők adójának 1%-os hozzájárulásán felül külső támogatókat (szponzorokat) is toborozhat, illetve pályázhat is. A felhasználásról pedig minden esetben a szülői kuratórium dönthet.

Kanaki Anna

eduline