Pálinkás: a mesterképzések 30 százalékát meg kellene szüntetni
Az alacsony teljesítménnyel is diplomát szerzők ellen szólalt fel Pálinkás József az Aktív Szemeszter felsőoktatási magazin október-novemberi számába megjelent interjújában. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a lapban elmondta: nem várhatunk a munkaerőpiac 5-10 éven belül esedékes visszajelzéseire, a felsőoktatás finanszírozását már most a hallgatói és az intézményekben folyó tudományos teljesítményhez kellene igazítani. Pálinkás kiválósági helyeket nevezne meg, illetve a mesterképzések 30 százalékát megszüntetné.
A minőségi képzések egyik garanciáját Pálinkás a kiválósági helyek kinevezésében látja. "Az intézmények egyes szakjait, intézeteit lehet majd kiválósági műhelynek minősíteni, azok az intézmények válhatnak pedig majd kutatóegyetemekké, ahol megfelelő számú ilyen egység található" - mondta el Pálinkás József a kiválósági helyek rendszeréről. Hozzátette: a kiválósági helyek alapján egyes intézmények többlettámogatásban részesülhetnének, melyek így a források koncentrálásával versenyképes egyetemként állhatnának helyt a nemzetközi versenyben.
A cím odaítéléséhez a diplomamunkák és a doktori címek színvonalát kell megvizsgálni, szakterületenként pedig három-öt kiválósági helyet kellene első körben megnevezni, melyek finanszírozását hosszú távon, a költségvetésből kell biztosítani - fejtette ki Pálinkás.
Az MTA elnöke szerint a finanszírozás újragondolása mellett azonban a képzési rendszer is helyesbítésre szorul: "Azt senki nem gondolhatja, hogy Magyarországon 29, magas szintű kutatásokat folytató felsőoktatási intézményt képes működtetni az állam, ennyi még Németországban sincs. Ha azonban a lécet kellően magasra tesszük, nem fognak nekifutni az egyetemmé válás folyamatának."
Problémaként említette továbbá, hogy a mesterképzések mintegy 30 százaléka felesleges, a mesterképzésekre ugyanis elsősorban a "természettudományban, néhány fontos társadalomtudományi területen, illetve a mérnökképzés egyes szakjain van szükség." Kevesebb mesterképzést kellene azonban indítani az olyan gazdálkodási területeken, melyek gyakorlatias munkavégzésre képzik hallgatóikat.
Az oktatás problémás területeiként említette az interjúban Pálinkás a tanárképzést, az általános, illetve a középiskolai oktatást, ahol az oktatási kormányzatok nem szabtak gátat a szabadosság terjedésének, és így nagymértékben csökkentek a követelmények. A hallgatói önkormányzatokról továbbá az elnök elmondta: a szervezetben "megfigyelhető negatív tendenciák azt jelentik, hogy ott sem működik minden rendben. Egy rendszerben ugyanis ritkán fordul elő, hogy az egyik része tökéletes, a másik része pedig egyáltalán nem. A magyar felsőoktatás minden részében vannak gondok."
Az interjú teljes szövege itt olvasható
edupress
