Hárommillió fiatal iskola és munka nélkül Dél-Afrikában

Csaknem hárommillió fiatal dél-afrikai, a 18 és 24 év közöttiek negyven százaléka munka nélkül él, és semmilyen oktatásban vagy képzésben nem részesül. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nehéz munkakörülmények miatt egyre több tanár hagyja ott állását - állapította meg egy szerdán közzétett jelentésben a dél-afrikai kormány.

  • Eduline

Blade Nzimande felsőoktatási miniszter szerint a 2,8 millió nem foglalkoztatott fiatal "az emberi képességek nagy pazarlása s a társadalmi és gazdasági fejlődés elmulasztott lehetősége". A jelentős oktatási költségvetés ellenére a gimnáziumban tanulók mindössze 18 százaléka távozik az iskolából az egyetemi továbbtanulás lehetőségével, és az érettségit szerzők száma tavaly 62,7 százalékra esett a 2004-es 70 százalékról.

Bár az apartheid politika 15 éve véget ért, a nehezen hozzáférhető oktatási rendszer és az oktatás rossz minősége miatt sok fiatal marad diploma nélkül. Az egyetemeknek a színvonal csökkentése nélkül lehetőséget kellene adniuk az arra rátermett tanulóknak a továbbtanulásra - tette hozzá parlamenti felszólalásában a miniszter.

A szegénység, kábítószerek, éhezés, erőszak és a serdülőkori terhességek megnehezítik a tanítók munkáját is: minden évben körülbelül 12 ezer tanár hagyja ott állását, tovább növelve a képzett tanárok terén mutatkozó hiányt.

MTI/AFP
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.