Az idei érettségi vizsgák rendben, rutinszerűen, konfliktus és mindenféle probléma nélkül zajlottak. Ez azt bizonyítja, hogy a kétszintű érettségi rendszer technikailag megvalósítható, bevált - mondta az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Arató Gergely közölte: szükség van bizonyos korrekciókra, így az emelt szintű érettségi súlyának növelésére és a vizsgatárgyak számának mérsékelt csökkentésére. Azokból a tárgyakból, amelyekre a felsőoktatás nem tart igényt emelt szintű vizsgatárgyként, nem kell ilyen szintű érettségiztetést fenntartani. Ugyanakkor a későbbiekben is mindenkinek meg kell adni a jogot ahhoz, hogy saját nemzetiségi nyelvén tegye le a vizsgákat - közölte.
Arató Gergely beszélt arról, hogy 2010-től az orvos, állatorvos, fogorvos és gyógyszerész szakokra az orvosi egyetemek kötelező jelleggel írják majd elő az emelt szintű érettségi követelményét. Megemlítette, hogy szándékaik szerint nőni fog az emelt szintű érettségi szerepe a felsőoktatásba való bejutást meghatározó pontszámításban a következő években. Emlékeztetett arra, hogy a kurrens szakokra járóknál már ma is a hallgatók fele rendelkezik emelt szintű érettségivel.
Elmondása szerint az idén több mint 13 ezerrel volt magasabb az érettségizők száma az előző évi tavaszi vizsgaidőszakhoz képest, összesen 137 ezer 469-en érettségiztek. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy több mint 12 ezer diák a nyelvi előkészítő évfolyamok 2004-es bevezetésekor ötéves középiskolai képzésbe került, ezért ők korosztályuknál egy évvel később, idén tettek érettségi vizsgát.
Idén 191 tárgyból volt középszintű és 87-ből emelt szintű vizsga, a diákok együttesen 494 ezer 773 vizsgát tettek le. Ebből 24 ezer 997 volt az emelt szintű; háromezerrel kevesebb mint tavaly. Az érettségik 3741 vizsgabizottság előtt zajlottak. Minden eddiginél alacsonyabb volt az emelt szintű írásbeli dolgozatok javítására érkezett vizsgázói észrevételek aránya (9,61 százalék).
Az államtitkár szerint a kétszintű érettségi rendszerben minden tanuló megtalálja a vizsgázásnak azt a formáját, amely megfelel ambícióinak. Érdekességként kitért arra, hogy a magyaron kívül matematikából és történelemből tíz, földrajzból hét, biológiából, informatikából és fizikából öt nyelven lehetett vizsgázni középszinten, testnevelésből pedig románul és szlovákul is vizsgázott egy-egy tanuló, ugyanúgy, mint emelt szinten beás nyelvből egy diák.
Arató Gergely az egyes iskolák által egyedileg akkreditált, középszintű vizsgatárgyak közül a buddhista vallást említette, amelyből egyetlen tanuló vizsgázott, illetve a diakónia - szeretetszolgálat - és ápolástan tárgyakat, amelyekből heten mérették meg tudásukat.
