Az online kérdőívek segítségével készített felmérésben 450 fiatalt kérdeztek meg a 18 és 25 év közötti korosztályból, illetve olyan 16-29 évesekkel beszélgettek, akik már több mint két hónapot külföldön töltöttek diákként, vagy munkavállalóként, a riport azonban nem tartalmazza a hátrányosabb helyzetűek véleményét.
A megkérdezettek 6 százaléka már tanult külföldön, míg felük azt válaszolta, hogy szívesen tanulna a jövőben más országban, 67 százalékuk pedig a hosszabb távú külföldi munkavállalást is elképzelhetőnek tartja. A válaszadók egyharmada nyilatkozott elégedetlenül a hazai helyzetről és hasonló arányban szerepeltek azok, akik egy hosszabb távú, illetve végleges kiköltözés megalapozásaként választják a külföldi tanulmányokat.
A külföldi tanulás legfontosabb okai a válaszadók 74 százaléka szerint az új ismeretek, tapasztalatok megszerzése, 64 százalék szerint pedig a fogadó ország nyelvének minél magasabb szintű elsajátítása, de az esetek többségében a magasabb fizetésről és a jobb munkakörülményekről van szó a kinti munkavállalás tekintetében. A megkérdezettek háromnegyede egyetértett azzal az állítással, hogy "manapság Magyarországon egyre kilátástalanabb a fiatalok helyzete, ezért egyre többen mennek külföldre." A válaszolók a külföldi munkahelyek előnyei között kiemelték a jobb szervezettséget és precizitást, illetve többen úgy érezték, hogy demokratikusabbak voltak a vezetők és beosztottak közti viszonyok.
Az előbbieknek némiképp ellentnmond azonban, hogy a fiatalok harmada nem tartja elképzelhetőnek, hogy külföldre menjen dolgozni. A külföldi munkavállalást nem tervező fiatalok csaknem 60 százaléka nem tudná itt hagyni a családját, míg mintegy 40 százalékuk a barátaitól sem szakadna el szívesen. A magukat "immobilnak" tartó fiatalok közel fele a nyelvtudás hiányát, a megfelelő szakképzés, szakismeretek hiányát a válaszadók 19 százaléka jelölte meg maradási indokként.
www.edupress.hu
