Szakmai gyakorlat - másképp
A mai felsőoktatásból egyelőre hiányoznak azok a mechanizmusok, amelyek révén a képzés közelebb kerülhet a munkaerő-piaci igényekhez. Ezeket az egyetemi, főiskolai hallgatóknak, illetve a pályakezdőknek maguknak kell „pótolniuk”: aki felismeri a piaci igényeket, s ennek megfelelően menedzseli önmagát, számíthat csak sikerre.
Milyen célból jött létre a gyakornoki program, a tapasztalataik szerint a főiskolákról/egyetemekről frissen kilépők nem rendelkeznek a szükséges gyakorlati tapasztalatokkal?
Fontos, hogy megkülönböztessük a hallgatói jogviszony alatt folytatott szakmai gyakorlatot a Pannonéhoz hasonló, komplex gyakornoki programtól, melynek célja nem az, hogy általában véve pótolja a hiányzó gyakorlati tapasztalatokat. A Pannon Gyakornoki Programjában ugyanis a célunk az, hogy olyan, kiemelkedő tehetségű fiatalokat válasszunk ki, akikből átfogó tudással rendelkező munkatársakat "neveljünk ki", akik a másféléves program alatt nem csak a saját szakterületükön szerezhetnek tapasztalatokat. Az első három hónapban lehetőséget kapnak arra, hogy cégünk minden területével megismerkedjenek, belelássanak a folyamatainkba, és a negyedév lejárta után az így összegyűjtött tapasztalataikat a program hátralévő részében saját szakterületükön kamatoztathassák majd.
Így gyakornokaink a program ideje alatt a vállalati folyamatokat minden oldalról ismerik, kapcsolati tőkére tesznek szert, segítik a különböző szakterületek közötti együttműködést, és - teljesítményüktől függően - a szokásosnál gyorsabb lehet a szakmai előmenetelük. Az, hogy nem rendelkeznek munkatapasztalattal, előnyt is jelent: a Pannon szervezeti és munkakultúrájával ismerkednek meg az iskolapadból kikerülve, így nem hoznak magukkal ezekkel ellentétes vagy kevésbé illeszkedő gyakorlatot.
A Pannon által indított gyakornoki program a pályakezdés egyfajta "nulladik évfolyama", tehát kiegészíti a felsőoktatásban tanultakat, piacképes munkavállalókat képezve?
A kezdeti orientációs célú heteket kivéve gyakornokaink már a 1,5 év alatt is egyéni és csoportos feladatokat kapnak, projektekben vesznek részt, vagyis a pályakezdés "első évfolyamáról" beszélhetünk. Nem képezzük a fiatalokat, hanem foglalkoztatjuk őket, hiszen az a célunk, hogy a Pannonnál - vagy akár a későbbiekben anyavállalatunknál, a Telenornál érjék el sikereiket.
Sok vállalat szívesen foglalkoztat gyakornokokat, arra hivatkozva, hogy olcsó, valójában egy gyakornokra időt és energiát kell szánni, hogy megkapják a "betanítást" - mi a tapasztalatuk, mennyi erőforrást vonnak el, mik a hátrányai, és az előnyei a gyakornoki programoknak?
Hangsúlyoznám, hogy a Pannon Gyakornoki Programja nem azonos a hagyományos értelemben vett szakmai gyakorlattal: cégünk a gyakornoki programban résztvevőknek teljes munkaidőben dolgozó munkatársként versenyképes jövedelmet kínál. Valóban igaz, hogy idő- és energiaigényes a teljes program lebonyolítása, hiszen jellegéből fakadóan szinte nincs olyan területe a vállalatnak, amelyik ne lenne érintett. A legnagyobb együttműködést azoknak a területeknek a vezetőitől, mentoraitól és munkatársaitól igényli, ahol a 1,5 éves időszak "törzsidejét" töltik, vagyis több hónapot, igaz a legtöbb előnyét is ők élvezik, hiszen a hosszabb idő alatt nagyobb lélegzetű projektekbe is bevonhatják őket. A legfontosabb előnyét már említettem a legelső kérdésnél: sokoldalú ismeretekkel, szervezeten belüli kapcsolatokkal rendelkező, széles látókörű, elkötelezett fiatalokat foglalkoztathatunk.
Sok diák gondolja úgy, hogy a gyakornok nem csinál mást, csak fénymásol és kávét főz, mi garantálja számukra a gyakorlat megszerzését?
A Pannon Gyakornoki Programja más elven, más céllal működik. A mai gazdasági helyzetben kevés munkáltató engedheti meg magának, hogy fölöslegesen foglalkoztasson bárkit is, és a gyakorlatot biztosító vállat érdeke az is, hogy olyan munkát adjon, ami értelmes, és ami alapján képet kap a diák képességeiről és teljesítményéről. Hiszen ez alapján hosszabb távú együttműködés is elképzelhető, és a szakmai gyakorlat ideje alatt sokkal jobban megismerheti leendő a leendő munkavállalót, mint egy rövid interjú alapján.
Vagy már az alaptevékenységekbe történő bevonással is szerezhet egy általános szemléletet a vállalati életről?
A Pannon Gyakornoki Programjának résztvevőit nem csupán az alaptevékenységekbe vonjuk be. Más a helyzet természetesen a néhány héttől néhány hónapig terjedő szakmai gyakorlat esetében. Ott érdemes egészen konkrét feladatokkal megbízni a diákokat, ennyi idő alatt valójában inkább csak betekintést nyerhet egy kisebb szervezeti egység életébe, az általános szemlélet szerzéséhez azonban hosszabb idő kell.
Milyen arányban maradnak a cégnél gyakornokok?
A Pannon 2007-ben indította el Gyakornoki Programját, melynek első évfolyama esetében már lezárult a 1,5 év. Ennek eredményeképpen ma a programra felvett 9 fiatal mindegyike a cégnél dolgozik különböző munkakörökben.
Miért a frissen végzettekre koncentrálnak, hiszen nyugaton bevett szokás, hogy a diákok már az egyetemi éveik alatt eltöltenek annyi gyakorlati időt, hogy a diplomaszerzés zökkenőmentesen át tudnak lépni a munkaerőpiacra.
A Gyakornoki Programunkhoz hasonló frissdiplomás vagy pályakezdő programok népszerűek más országok nagyvállalatainál is. A multinacionális cégek nemzetközi programokat is indítanak, ahol a trainee az anyacég leányvállalataiban is szerezhet tapasztalatot a program ideje alatt. Magyarországon ez valóban az utóbbi években vált igazán elterjedtté.
A két megoldás más célt szolgál: a szakmai gyakorlat a képzést egészíti ki és inkább konkrét pozíciókra készít fel (számos iskola tantervében kötelező jelleggel szerepel), míg a Pannon Gyakornoki Programja a fiatal tehetségek kifutópályája, akik magasabb szakmai karrier állhatnak. A két lehetőség nem zárja ki egymást, hiszen elképzelhető, hogy az a fiatal, aki a szakmai gyakorlatát a Pannonnál töltötte, a diploma megszerzése után jelentkezik a Gyakornoki Programra.
Milyen tapasztalatokkal zárták a HVG Állásbörze 2009 Tavaszt?
Tapasztalataink szerint nagyon nagy az igény a diákok részéről a szakmai gyakorlati helyekre, hiszen számos felsőoktatási intézmény adott hosszúságú gyakorlati időt ír elő a diploma megszerzéséhez adott szakterületen. Meglátásunk szerint e téren a munkáltatók és képző intézmények szorosabb együttműködésére lenne szükség.
