A mai felsőoktatásból egyelőre hiányoznak azok a mechanizmusok, amelyek révén a képzés közelebb kerülhet a munkaerő-piaci igényekhez. Ezeket az egyetemi, főiskolai hallgatóknak, illetve a pályakezdőknek maguknak kell „pótolniuk”: aki felismeri a piaci igényeket, s ennek megfelelően menedzseli önmagát, számíthat csak sikerre.
A veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara (MIK) harmadik alkalommal hirdette meg 24 órás Programozási Versenyét az intézmény hallgatói számára. Április 1-2-án Veszprémben a legjobb nyolc csapat bizonyította problémamegoldó képességét csapatmunkában, a téma pedig a gazdasági válsághoz kötődött: a diákoknak olyan informatikai rendszert kellett kidolgozniuk, amely segíti a szervezetek logisztikájának olcsóbbá tételét - közölte az egyetem az Edupress-szel.
Az emberek többsége tanulni szeretne a közeljövőben, s 54 százalékuk úgy érzi, ha valaki nem képezi magát állandóan, akkor lemarad és kiesik a munkaerő-piacról. Ezzel szemben a lakosság 41 százaléka szkeptikus az élethosszig tartó tanulás hasznát illetően, szerintük a képzettség nem sokat számít, az boldogul, akinek jó kapcsolatai vannak.
A mesterképzésre is február 16-áig lehet jelentkezni, és nemcsak az alapképzést végzetteket várják, hanem a régi rendszerben diplomát szerzetteket is. Az oktatás minden korosztály előtt nyitva áll: az ELTE-n tanul például egy 84 éves férfi is, informatika tanár szakra jár.
A diplomások munkaerőpiaca fokozatosan kettéválik: nagyszervezeti munkakörökben a szűkített tudás, kis cégeknél meg éppen a komplexitás, a kreativitás iránti igény növekedése figyelhető meg. Hiányoznak azok a mechanizmusok, amelyek révén a képzés közelebb kerülne a munkaerő-piaci igényekhez, s egyelőre nem is látszik a megoldás – írja a HVG Diploma2009 különszám.
46,4 ezer álláshelyet kínált az ÁFSZ az álláskeresőknek decemberben.
A tehetséggondozás az egyéni életesélyek alakulása, de tágabb értelemben az ország gazdasági versenyképességének javítása szempontjából is fontos tevékenység. A hazai felsőoktatási intézményeken kívül, a cégek körében is egyre népszerűbb gyakorlat a tehetséges hallgatók gondozása, ám tudományterülettől is függ ennek alkalmazhatósága.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola csatlakozott a Nyugat-Európában már széles körben alkalmazott gyakorlathoz, miszerint egy, a munkaerőpiacon szükséges kompetenciákat felmérő teszttel segít visszajelzést adni a végzős hallgatóknak személyes adottságaikról, fejlesztésre váró készségeikről, képességeikről.
Együttműködési megállapodást kötött Magyarország két vezető felsőoktatási intézménye, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem 2008. november 17-én. A szakmai stratégiai szövetség az oktatási-kutatási tevékenységek összehangolásával a magas színvonalú képzés biztosítására törekszik, miközben szélesebb, kiszámíthatóbb, a munkaerő-piac kívánalmait teljes mértékig kielégítő képzési kínálatot teremt.
