A tehetséggondozás az egyéni életesélyek alakulása, de tágabb értelemben az ország gazdasági versenyképességének javítása szempontjából is fontos tevékenység. A hazai felsőoktatási intézményeken kívül, a cégek körében is egyre népszerűbb gyakorlat a tehetséges hallgatók gondozása, ám tudományterülettől is függ ennek alkalmazhatósága.
A PR Herald ügynöksége és szerkesztősége kreatív szellemi műhelyt működtet többek között a BKF-n tanuló kiemelkedő fiatalok számára, a művészeti felsőoktatás pedig már maga a kiválasztás utáni tehetséggondozás.
Varga Mihály, a PR Herald főszerkesztője, a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola oktatója szerint a tanítás egyik legfontosabb eszköze és legeredményesebb módszere, ha az oktató a tudásátadás folyamatát élménnyé teszi a hallgatóság számára. „A játékos oktatás az önálló, innovatív gondolkodás alapja” - mondta a főszerkesztő. A PR és médiakapcsolatok, médiatervezés és médiagyakorlat tárgyakat oktató Varga Mihály éppen ezért szellemi műhelymunkával támogatja a fiatal tehetségek kibontakozását, a PR Heraldnál létrehozott műhelymunkát – amelyben jelenleg körülbelül 25 hallgató vesz részt – nagyon fontos missziónak tartja az ügynökség életében és oktatói tevékenységében egyaránt. A műhelymunka részeként vasárnap délutánonként rendszeresen tematikus szakmai beszélgetésekre kerül sor, amelyen az adott téma egy-egy szakértője beszélget a tehetséges fiatalokkal. A műhelymegbeszélések áttételesen segítséget jelenthetnek a fiataloknak a megfelelő gyakorlati helyek kiválasztásától kezdve, a későbbi elhelyezkedéseken át, akár újonnan induló vállalkozásaik beindításához. A BKF Bamako Team-nek például tanácsokat adnak a különböző támogatások megszerzésének módszereihez.
„Nagyon fontos, hogy egy oktató, mint munkaerő-piaci szakember tekintsen a padokban ülő hallgatókra, mert minden évfolyamon van 5-10 százalék kimondottan tehetséges és kiemelkedő kompetenciájú diák” – mondta a főszerkesztő. A PR Herald többek között olyan tehetségeket nevelt, mint Nagy Ákos Attila, a VM Comm ügyvezetője, Szollár Domonkos, a Budapest Airport szóvivője, vagy Tóth Noémi, a DUE Országos Diákmédia Pályázatán első helyezett, a BKF jelenlegi hallgatója.
A művészeti felsőoktatásban némiképp más a helyzet, hiszen a háromlépcsős felvételi rendszer egy komolyabb kiválasztási folyamat, mint a hagyományos képzések esetében. A Kodolányi János Főiskola jazztanszéke második éve működik, 50 hallgató tanul 8 szakirányon. A szakmai oktatáson túl az előadóművész képzéseken nagyon fontos a színpadi jelenlét területén szerzett rutin, amelyben a tanszék oktatói és a főiskola együttműködésével segíti a hallgatókat. „A heti rendszerességű főiskolai klub keretében például minden hallgató lehetőséget kap a zenélésre” – mondta Mits Gergő tanszékvezető. A meghívott előadókkal, illetve zenetörténeti beszélgetéssel fűszerezett programsorozatot februártól Budapesten is beindítja a főiskola a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel karöltve, ami terepet kínál a hallgatóknak egy hetente megrendezett közös örömzenélésre, egyúttal tapasztalatszerzésre. Számos további kezdeményezés támogatja az előadóművésznek tanuló hallgatókat, a főiskola pl. tavaly megrendezte az első nemzetközi jazz-zenekari versenyt, ahol felléphettek a hallgatók, valamint számos külföldi megmérettetésen képviselteti magát a tanszék hallgatóval.
A tehetséggondozásról Mits úgy nyilatkozott: művészeti képzésben egyrészt jól működik a kiválasztás, tehát a felvételi rendszeren átjutók döntő többségénél a képességek magukban hordozzák egy sikeres pálya lehetőségét, másrészt viszont nagy a felelőssége az oktatóknak, hiszen itt emberi álmokról és sorsokról van szó, amit időnként idejében össze kell törni a további kudarcok elkerülése végett.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
