A tehetséggondozás az egyéni életesélyek alakulása, de tágabb értelemben az ország gazdasági versenyképességének javítása szempontjából is fontos tevékenység. A hazai felsőoktatási intézményeken kívül, a cégek körében is egyre népszerűbb gyakorlat a tehetséges hallgatók gondozása, ám tudományterülettől is függ ennek alkalmazhatósága.
A PR Herald ügynöksége és szerkesztősége kreatív szellemi műhelyt működtet többek között a BKF-n tanuló kiemelkedő fiatalok számára, a művészeti felsőoktatás pedig már maga a kiválasztás utáni tehetséggondozás.
Varga Mihály, a PR Herald főszerkesztője, a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola oktatója szerint a tanítás egyik legfontosabb eszköze és legeredményesebb módszere, ha az oktató a tudásátadás folyamatát élménnyé teszi a hallgatóság számára. „A játékos oktatás az önálló, innovatív gondolkodás alapja” - mondta a főszerkesztő. A PR és médiakapcsolatok, médiatervezés és médiagyakorlat tárgyakat oktató Varga Mihály éppen ezért szellemi műhelymunkával támogatja a fiatal tehetségek kibontakozását, a PR Heraldnál létrehozott műhelymunkát – amelyben jelenleg körülbelül 25 hallgató vesz részt – nagyon fontos missziónak tartja az ügynökség életében és oktatói tevékenységében egyaránt. A műhelymunka részeként vasárnap délutánonként rendszeresen tematikus szakmai beszélgetésekre kerül sor, amelyen az adott téma egy-egy szakértője beszélget a tehetséges fiatalokkal. A műhelymegbeszélések áttételesen segítséget jelenthetnek a fiataloknak a megfelelő gyakorlati helyek kiválasztásától kezdve, a későbbi elhelyezkedéseken át, akár újonnan induló vállalkozásaik beindításához. A BKF Bamako Team-nek például tanácsokat adnak a különböző támogatások megszerzésének módszereihez.
„Nagyon fontos, hogy egy oktató, mint munkaerő-piaci szakember tekintsen a padokban ülő hallgatókra, mert minden évfolyamon van 5-10 százalék kimondottan tehetséges és kiemelkedő kompetenciájú diák” – mondta a főszerkesztő. A PR Herald többek között olyan tehetségeket nevelt, mint Nagy Ákos Attila, a VM Comm ügyvezetője, Szollár Domonkos, a Budapest Airport szóvivője, vagy Tóth Noémi, a DUE Országos Diákmédia Pályázatán első helyezett, a BKF jelenlegi hallgatója.
A művészeti felsőoktatásban némiképp más a helyzet, hiszen a háromlépcsős felvételi rendszer egy komolyabb kiválasztási folyamat, mint a hagyományos képzések esetében. A Kodolányi János Főiskola jazztanszéke második éve működik, 50 hallgató tanul 8 szakirányon. A szakmai oktatáson túl az előadóművész képzéseken nagyon fontos a színpadi jelenlét területén szerzett rutin, amelyben a tanszék oktatói és a főiskola együttműködésével segíti a hallgatókat. „A heti rendszerességű főiskolai klub keretében például minden hallgató lehetőséget kap a zenélésre” – mondta Mits Gergő tanszékvezető. A meghívott előadókkal, illetve zenetörténeti beszélgetéssel fűszerezett programsorozatot februártól Budapesten is beindítja a főiskola a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel karöltve, ami terepet kínál a hallgatóknak egy hetente megrendezett közös örömzenélésre, egyúttal tapasztalatszerzésre. Számos további kezdeményezés támogatja az előadóművésznek tanuló hallgatókat, a főiskola pl. tavaly megrendezte az első nemzetközi jazz-zenekari versenyt, ahol felléphettek a hallgatók, valamint számos külföldi megmérettetésen képviselteti magát a tanszék hallgatóval.
A tehetséggondozásról Mits úgy nyilatkozott: művészeti képzésben egyrészt jól működik a kiválasztás, tehát a felvételi rendszeren átjutók döntő többségénél a képességek magukban hordozzák egy sikeres pálya lehetőségét, másrészt viszont nagy a felelőssége az oktatóknak, hiszen itt emberi álmokról és sorsokról van szó, amit időnként idejében össze kell törni a további kudarcok elkerülése végett.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
