Amerikai sziget a magyar felsőoktatásban

A magyar középiskolások körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a külföldi egyetemek. Ma már szinte természetesnek számít egy vagy két szemesztert külföldön végezni, de szép számmal akadnak olyanok is, akik a teljes képzésüket idegen nyelvű programon szeretnék eltölteni. Ezen a téren egyedülálló a Közép-európai Egyetem Üzleti Kara (CEU Business School). Nincs ugyanis az országban még egy program, amelyik amerikai tanagyag alapján, amerikai akreditációjú képzést nyújtana, mindezt egy olyan légkörben, ahol a tanárok és diákok több, mint ötven nemzetet képviselnek.

  • Eduline

Dr Köles Bernadettet, a CEU Business School elsődiplomás képzéseinek Akadémiai Igazgatóját kérdeztük a képzésről.

Mennyiben más az Önöknél folyó amerikai képzés, mint a magyar üzleti iskolák programja?

Az amerikai és angolszász típusú képzés és az amerikai oktatási hagyomány sokkal gyakorlatiasabb az európai „poroszos” megközelítésnél. Amelett ugyanis, hogy úgyanúgy lefektetjük az elméleti tudás alapköveit, nagy hangsúlyt fektetünk az esettanulmányokra, szerepjátékokra, csoportmunkákra, és más interaktív elemekre. A diákok megtanulják, hogyan kell valós üzleti helyzetekben a folyamatokat átlátni, a vitákban érvényesülni, kritikusan szemlélni a dolgokat, és elsajátítják, hogyan kell mások érvelését elfogadni és figyelembe venni. Nagyon fontos ezen kívül még a tanárok és diákok közötti személyes kapcsolat, amely a kisebb létszámú csoportok pozitív hozadéka. Diákjaink így tanulhatnak akadémikusaink elméleti tudása mellett üzleti tapasztalataikból is, hiszen a versenyszférában sikereket elért oktatókról beszélünk.

Mitől különleges az Önöknél oktatott tananyag?

Egyetemünk hitvallása, hogy az üzleti élet, több mint üzletetkötés. A Közép-európai Egyetem a régió legkiválóbb intézménye a társadalomtudományok oktatása terén, amely az Üzleti kar szemléletét is meghatározza. Diákjaink a globális üzleti stratégiák, a vállalkozásfejlesztés eszközei és a legújabb piaci trendek ismeretén túl az üzleti és társadalmi felelősségvállalás, valamint az etikai gondolkodás szemléletét is örökül kapják, mely egész karrierjüket áthatja és meghatározza, legyenek a későbbiekben multinacionális vállalatok vezetői, politikusok vagy társadalmi szervezetek munkatársai.

Mennyire nemzetközi a környezet? Külföldi tanulási lehetőséget is biztosít az egyetem?

A CEU Business School-ban tanulni egyet jelent a sokszínűség felfedezésével. Oktatóink és tanáraink több mint 50 országot képviselnek, és ez valóban trasznacionális környezetet jelent minden egyes padsorban. Olyan kulturális élmény ez, mely napjainkban hatalmas előny. A mi diákjaink munkába állásukkor nem illetődnek meg, ha japán, amerikai, vagy éppen grúz vagy török munkatársukkal kell majd értekezletre menniük. Emellett nálunk is vannak egyetemi csereprogramok számos külföldi intézménnyel a világ legkülönbözőbb szegleteiből. Az egyik speciális képzésünk a milánói Bocconi egyetemmel közösen zajlik, így a résztvevők amellett, hogy két diplomát kapnak, két évig Olaszországban is tanulnak.

Milyen visszajelzéseket kapnak a munkarő piacról? Más megítélésben résesülnek az Önök diplomájával érkező pályázók?

Nagyon fontos, hogy a végzett fiatalok munkába állásukkor ne csak arra a kérdésre tudjanak választ adni, hogy mit tudnak, hanem arra is, hogy mire képesek. Iskolánk sokszínűsége miatt az itt végzett diákok nem csupán tárgyi tudást, de egyre növekvő kíváncsiságot és felfedező képességet visznek magukkal útravalóul. Ezen a téren pedig azonnal látszik a különbség egy fiatal pályakezdőnél. Amit tőlünk visz egy hallgató angol tudás, kulturális szemlélet, kíváncsiság és az üzleti folyamatok átlátása tekintetében azonnal kiemeli őt. Számos humán erőforrás menedzserrel folytatok folyamatos konzultációt és kivétel nélkül nagy benyomást tesz rájuk az a munka, amit a CEU Business School-ban végzünk.

A CEU Business School-ról bővebb információ a ceubusiness.org honlapon érhető el.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.