Kompetenciafelmérés a munkaerő-piaci start előtt

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola csatlakozott a Nyugat-Európában már széles körben alkalmazott gyakorlathoz, miszerint egy, a munkaerőpiacon szükséges kompetenciákat felmérő teszttel segít visszajelzést adni a végzős hallgatóknak személyes adottságaikról, fejlesztésre váró készségeikről, képességeikről.

  • Eduline

Az egyelőre viszonylag szűk hallgatói körben végzett felméréssel a BKF Karrier Centrum kezdeményezésére bővítette az intézmény tanácsadási szolgáltatásait, hogy a hallgatók elhelyezkedésének sikerességét még hatékonyabban segítse.

A tesztet 50 hallgató körében végzi el a BKF idén először. A felmérés két lépcsőben történik, először a negyedik szemeszter elején, a gyakorlati időt megelőzően töltik ki a tesztet a tanulmányi eredményeik által kiválasztott hallgatók, majd a tanulmányok befejeztével, a gyakorlat után. A teszt két részből áll, a CAPTain Analízis a munkavégzésben jellemző kompetenciákat méri, hogy mennyire céltudatos, csapatjátékos, kreatív, kitartó, versengő, önérvényesítő, alapos a kitöltő, a másik része pedig egy önelemző vizsgálat, amelyben a hallgatók saját magukat ítélik meg a feltett kérdések alapján.

Az időzítés azért fontos, mert a második évben kitöltött teszt eredményei nem csak az önelemzés és munkakompetencia vizsgálat közti különbségekre, tehát a vélt és valós kép eltéréseire hívják fel a figyelmet, de a gyakorlati idő előtt rávilágítanak a hiányosságokra, fejlesztendő készségekre és természetesen az erényekre is. A teszt ezzel egyrészt megalapozott információkkal alátámasztva segíti a hallgatókat a személyiségükhöz illeszthető optimális munkahely kiválasztásában, valamint tükröt állít az esetleges gyenge pontok felismeréséhez, még a gyakorlati idő letelte előtt. A hiányosságok tréningezéséhez pedig jó alkalom a gyakornokoskodás, hogy aztán a munkaerő-piaci elhelyezkedéskor a legkevesebb akadállyal kelljen a pályakezdő hallgatóknak szembenézniük.

A teszt elsősorban tehát a főiskola hallgatóinak elhelyezkedését segíti, másrészt viszont az intézmény munkaerő-piaci megítélésének is kedvez, hiszen a végzettek a személyiségüknek és kompetenciáiknak tudatában jelentkezhetnek állásajánlatokra vélhetően nagy elégedettséget eredményezve a munkaadóknál is.  

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.