Szakmai gyakorlat - másképp

A mai felsőoktatásból egyelőre hiányoznak azok a mechanizmusok, amelyek révén a képzés közelebb kerülhet a munkaerő-piaci igényekhez. Ezeket az egyetemi, főiskolai hallgatóknak, illetve a pályakezdőknek maguknak kell „pótolniuk”: aki felismeri a piaci igényeket, s ennek megfelelően menedzseli önmagát, számíthat csak sikerre.

  • Eduline
A gyakornoki programok segítséget nyújtanak a számukra, ám ezek közül sem mindegy, melyiket választják. Kőnig Róbert, a Pannon HR vezérigazgató-helyettese beszélt arról, miben más a vállalat komplex programja.
 
Milyen célból jött létre a gyakornoki program, a tapasztalataik szerint a főiskolákról/egyetemekről frissen kilépők nem rendelkeznek a szükséges gyakorlati tapasztalatokkal?
 
Fontos, hogy megkülönböztessük a hallgatói jogviszony alatt folytatott szakmai gyakorlatot a Pannonéhoz hasonló, komplex gyakornoki programtól, melynek célja nem az, hogy általában véve pótolja a hiányzó gyakorlati tapasztalatokat. A Pannon Gyakornoki Programjában ugyanis a célunk az, hogy olyan, kiemelkedő tehetségű fiatalokat válasszunk ki, akikből átfogó tudással rendelkező munkatársakat "neveljünk ki", akik a másféléves program alatt nem csak a saját szakterületükön szerezhetnek tapasztalatokat. Az első három hónapban lehetőséget kapnak arra, hogy cégünk minden területével megismerkedjenek, belelássanak a folyamatainkba, és a negyedév lejárta után az így összegyűjtött tapasztalataikat a program hátralévő részében saját szakterületükön kamatoztathassák majd.
 
Így gyakornokaink a program ideje alatt a vállalati folyamatokat minden oldalról ismerik, kapcsolati tőkére tesznek szert, segítik a különböző szakterületek közötti együttműködést, és - teljesítményüktől függően - a szokásosnál gyorsabb lehet a szakmai előmenetelük. Az, hogy nem rendelkeznek munkatapasztalattal, előnyt is jelent: a Pannon szervezeti és munkakultúrájával ismerkednek meg az iskolapadból kikerülve, így nem hoznak magukkal ezekkel ellentétes vagy kevésbé illeszkedő gyakorlatot.
 
A Pannon által indított gyakornoki program a pályakezdés egyfajta "nulladik évfolyama", tehát kiegészíti a felsőoktatásban tanultakat, piacképes munkavállalókat képezve?
 
A kezdeti orientációs célú heteket kivéve gyakornokaink már a 1,5 év alatt is egyéni és csoportos feladatokat kapnak, projektekben vesznek részt, vagyis a pályakezdés "első évfolyamáról" beszélhetünk. Nem képezzük a fiatalokat, hanem foglalkoztatjuk őket, hiszen az a célunk, hogy a Pannonnál - vagy akár a későbbiekben anyavállalatunknál, a Telenornál érjék el sikereiket.
 
Sok vállalat szívesen foglalkoztat gyakornokokat, arra hivatkozva, hogy olcsó, valójában egy gyakornokra időt és energiát kell szánni, hogy megkapják a "betanítást" - mi a tapasztalatuk, mennyi erőforrást vonnak el, mik a hátrányai, és az előnyei a gyakornoki programoknak?
 
Hangsúlyoznám, hogy a Pannon Gyakornoki Programja nem azonos a hagyományos értelemben vett szakmai gyakorlattal: cégünk a gyakornoki programban résztvevőknek teljes munkaidőben dolgozó munkatársként versenyképes jövedelmet kínál. Valóban igaz, hogy idő- és energiaigényes a teljes program lebonyolítása, hiszen jellegéből fakadóan szinte nincs olyan területe a vállalatnak, amelyik ne lenne érintett. A legnagyobb együttműködést azoknak a területeknek a vezetőitől, mentoraitól és munkatársaitól igényli, ahol a 1,5 éves időszak "törzsidejét" töltik, vagyis több hónapot, igaz a legtöbb előnyét is ők élvezik, hiszen a hosszabb idő alatt nagyobb lélegzetű projektekbe is bevonhatják őket. A legfontosabb előnyét már említettem a legelső kérdésnél: sokoldalú ismeretekkel, szervezeten belüli kapcsolatokkal rendelkező, széles látókörű, elkötelezett fiatalokat foglalkoztathatunk.
 
Sok diák gondolja úgy, hogy a gyakornok nem csinál mást, csak fénymásol és kávét főz, mi garantálja számukra a gyakorlat megszerzését?
 
A Pannon Gyakornoki Programja más elven, más céllal működik. A mai gazdasági helyzetben kevés munkáltató engedheti meg magának, hogy fölöslegesen foglalkoztasson bárkit is, és a gyakorlatot biztosító vállat érdeke az is, hogy olyan munkát adjon, ami értelmes, és ami alapján képet kap a diák képességeiről és teljesítményéről. Hiszen ez alapján hosszabb távú együttműködés is elképzelhető, és a szakmai gyakorlat ideje alatt sokkal jobban megismerheti leendő a leendő munkavállalót, mint egy rövid interjú alapján.
 
Vagy már az alaptevékenységekbe történő bevonással is szerezhet egy általános szemléletet a vállalati életről?
 
A Pannon Gyakornoki Programjának résztvevőit nem csupán az alaptevékenységekbe vonjuk be. Más a helyzet természetesen a néhány héttől néhány hónapig terjedő szakmai gyakorlat esetében. Ott érdemes egészen konkrét feladatokkal megbízni a diákokat, ennyi idő alatt valójában inkább csak betekintést nyerhet egy kisebb szervezeti egység életébe, az általános szemlélet szerzéséhez azonban hosszabb idő kell.
 
Milyen arányban maradnak a cégnél gyakornokok?
 
A Pannon 2007-ben indította el Gyakornoki Programját, melynek első évfolyama esetében már lezárult a 1,5 év. Ennek eredményeképpen ma a programra felvett 9 fiatal mindegyike a cégnél dolgozik különböző munkakörökben.
 
Miért a frissen végzettekre koncentrálnak, hiszen nyugaton bevett szokás, hogy a diákok már az egyetemi éveik alatt eltöltenek annyi gyakorlati időt, hogy a diplomaszerzés zökkenőmentesen át tudnak lépni a munkaerőpiacra.
 
A Gyakornoki Programunkhoz hasonló frissdiplomás vagy pályakezdő programok népszerűek más országok nagyvállalatainál is. A multinacionális cégek nemzetközi programokat is indítanak, ahol a trainee az anyacég leányvállalataiban is szerezhet tapasztalatot a program ideje alatt. Magyarországon ez valóban az utóbbi években vált igazán elterjedtté.
 
A két megoldás más célt szolgál: a szakmai gyakorlat a képzést egészíti ki és inkább konkrét pozíciókra készít fel (számos iskola tantervében kötelező jelleggel szerepel), míg a Pannon Gyakornoki Programja a fiatal tehetségek kifutópályája, akik magasabb szakmai karrier állhatnak. A két lehetőség nem zárja ki egymást, hiszen elképzelhető, hogy az a fiatal, aki a szakmai gyakorlatát a Pannonnál töltötte, a diploma megszerzése után jelentkezik a Gyakornoki Programra.
 
Milyen tapasztalatokkal zárták a HVG Állásbörze 2009 Tavaszt?
 
Tapasztalataink szerint nagyon nagy az igény a diákok részéről a szakmai gyakorlati helyekre, hiszen számos felsőoktatási intézmény adott hosszúságú gyakorlati időt ír elő a diploma megszerzéséhez adott szakterületen. Meglátásunk szerint e téren a munkáltatók és képző intézmények szorosabb együttműködésére lenne szükség.
Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.