Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Véget ért a középszintű történelem írásbeli, több mint kilencvenezer diák oldotta meg a feladatokat országosan.
A 180 perces vizsga két feladatsorból állt: az első részben egyszerű, rövid választ igénylő feladatok szerepeltek, a másodikban pedig a hosszabb, szöveges, kifejtendő feladatok voltak. Az érettségizők az idejüket tetszés szerint oszthatták be és a feladatok megoldásának a sorrendjét is ők választhatták meg.
1. Rövid választ igénylő feladatok
1. A feladat a Nyugatrómai Birodalom bukásával és a népvándorlással kapcsolatos. Karikázza be a megfelelő válasz számát a forrás és ismeretei segítségével
„Orestes fővezér a hadsereg élére állt, kivonult Rómából, hogy az ellenség ellen induljon; megérkezett Ravennába, és ott-tartózkodása alatt fiát, Augustulust, császárrá tette. Nepos, amint erről értesült, Dalmáciába menekült, és ott trónfosztottan meghalt. Miután Orestes a fiát, Augustulust, Ravennában a császári trónra emelte, a rugius törzsből való Odoaker, a torcilingusok királya, scirus, herulus és egyéb törzsekből toborzott segédcsapataival elfoglalta Itáliát, megölette Orestest: a fiát, Augustulust megfosztotta a tróntól, és mindössze azzal büntette, hogy a campaniai Lucullus-kastélyba száműzte. Így a Nyugatrómai Birodalom, amelynek első császár Octavianus Augustus volt a Város alapításának 709. évében, ezzel az Augustulusszal elpusztult, az addigi császárok uralkodásának ötszázhúsz éve után. Ezentúl a gótok királyai uralkodtak Rómán és Itálián.” (Iordanes: Getica)
a) Mi lett Augustulus sorsa?
1. Odoaker megölette 2. száműzték Ravennából 3. császárrá koronázták Rómában 4. Dalmáciába menekült, ahol trónfosztottan meghalt
Megoldás: 2.
b) Melyik eseménnyel téveszti össze Iordanes Octavianus hatalomra kerülésének évét?
1. az actiumi csatával 2. Caesar halálával 3. a pharszaloszi csatával 4. Jézus születésével
Megoldás: 2.
c) Ki volt Orestes?
1. római hadvezér 2. Hannibál fővezére 3. keleti-gót király 4. az utolsó római császár
Megoldás: 1.
2. A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik. Töltse ki a táblázatot az ábra és ismeretei segítségével.
Megoldás
Közös használatban lévő területek megnevezése
a) legelő b) tó c) erdő
A földesúr használatában lévő terület megnevezése d) majorság
A jobbágy saját használatában lévő területek megnevezése
e) jobbágytelek f) porta
A jobbágy földesúri szolgáltatásai (írjon két példát!)
g) kilenced h) robot
3. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos A források és ismeretei segítségével válaszoljon a kérdésekre!Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„Elgondolkoztató, és egyben magyarázata is a Mátyás teljhatalmát hirdető nézeteknek, hogy egy olyan uralkodó, akinek hatalmi bázisa még Zsigmond királyét sem érte el, nem beszélve az Anjou-királyokról, hogyan tudta akaratát keresztülvinni. Mert hiába vannak ősi királyi jogok, ha azok érvényesítése nem lehetséges, ha nem engedelmeskednek az uralkodónak. Mátyás tagadhatatlan ügyességgel mindig maga mellé tudott állítani olyan társadalmi erőket, amelyek az adott pillanatban biztosították a királyi akarat érvényesülését. Uralkodása első éveiben a főpapság, a bárók állandóan váltakozó kisebbsége és a nemesség támogatta. A későbbiekben bárói csoportokat egymás ellen, a bárókat a nemesek ellen, a nemeseket pedig egy-egy bárói csoport ellen játszotta ki, olykor hirtelen változtatva koalíciós partnerein (Kubinyi András történész)
a) Húzza alá, hogy a felsoroltak közül kinek volt a legkisebb politikai bázisa a forrás szerint!
Luxemburgi Zsigmond Nagy Lajos Hunyadi Mátyás
b) Írja a Mátyás uralkodásával kapcsolatos állítások számait a táblázat megfelelő rovatába!
1. A török elleni harc elhanyagolása és a cseh korona tartományaiba vezetett hadjáratok miatt összeesküvést szervező Vitéz János esztergomi érseket fogságba veti. 2. A bárók ligát kötnek a király ellen, s behívják III. Frigyest magyar királynak. 3. Ritkán hívja egybe a rendeket. 4. Minden évben összehívja a rendeket. 5. A nagy erőkkel Erdélyre törő törököket a király hadvezérei Kenyérmezőnél állítják meg. 6. A trónutódlás érdekében megerősíti a nádor jogkörét (ún. nádori cikkelyek)
Megoldás
Mátyás uralkodása első időszakának jellemzői (1463/64 előtti korszak)
2, 4
Mátyás uralkodásának jellemzői a Szent Koronával történt koronázás után
1, 3, 5, 6
c) Karikázza be a Mátyás uralkodására nem illő fogalom számát!
1. rendi monarchia 2. centralizált uralkodói hatalom 3. rendi anarchia 4. központosított anarchia 5. reneszánsz udvartartás
Megoldás: 4.
[[ Oldaltörés: töri érettségi ]]
4. A feladat az angol alkotmányos monarchia működésével kapcsolatos
a) Párosítsa a testületek nevét, illetve a jogkörökre vonatkozó kifejezéseket az ábra betűjeleivel, a hiányzó szavakat (F és G) pedig pótolja értelemszerűen!
„A miniszterelnököt a király nevezte ki és váltotta le, de a parlament beleegyezésével, tehát mindkettő bizalmát bírnia kellett. A miniszterek egy-egy részterületet irányítottak, de közösen vállalták a felelősséget a kormány tetteiért a parlament előtt. A király a XVIII. Század második felétől nem vett részt a kormány ülésein.” (Szántó György történész)
Megoldás
közigazgatás, hadsereg
B
(független) bíróság
C
Alsóház
E
Lordok Háza
D
megnyitja és berekeszti, szentesíti a törvényeket
A
Parlament
F
miniszterelnök kinevezését
G
b) Melyik mondat illik leginkább az alkotmányos monarchia uralkodójára? Karikázza be a megfelelő sorszámot!
1. Az állam én vagyok. 2. A király uralkodik, de nem kormányoz. 3. Király nélküli királyság 4. Kalapos király
Megoldás: 2.
5. A feladat Mária Terézia oktatáspolitikájával kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
„I. Kezdjük a nép fiain, és oktatásukban arra figyeljünk, hogy azokat a készségeket alakítsuk ki bennük, amelyek elsősorban az igaz keresztény kötelességeinek teljesítésére vonatkoznak, továbbá azokat, melyek a növendékek különböző életpályájának feladatát teszik. […] vagy a felsőbb tanulmányaikra az alkalmas alapot vessék meg a népiskolában II. Gondoskodni kell azokról is, akik ezek elvégzése után folytatják tanulmányaikat és néhány év múlva abbahagyván más intézményekbe lépnek át. Nevezetesen valamely iparágra vagy kereskedelmi pályára, mezei gazdálkodásra, községi vagy városi kisebb hivatalba, katonai pályára, bányászatra […], végre komolyabb tudományok tanulására. Az iskolának ezen fajtája ezentúl grammatikai iskola néven fog szerepelni. III. Ennek elvégzése után az ifjak felléphetnek a magasabb műveltség iskoláiba, s miután azt befejezték, sokan búcsút mondanak a tudományoknak. Egyesek […] népiskolai vagy grammatikai iskolai tanítóságra [szegődnek], némelyek mint titkárok, vagy könyvtárosok találnak elhelyezést. Ennek az iskolának jövőre gimnázium lesz a neve. IV. Mindazok, akik tanulmányaikat ezen túl kiterjeszteni szándékoznak, a bölcseletre, a hittudományra, a jogtudományra, az orvosi tudományra adják magukat. A tudományos iskola ezen faját joggal illeti meg az akadémia elnevezés. V. Akik még további tudományos kiképzésre fognak törekedni, azoknak a királyi egyetemre kell belépniük.” (Ratio Educationis: 1777)
a) Milyen feladatai vannak a népiskolának a rendelet szerint? Nevezzen meg kettőt!
Megoldás
1. Az igaz keresztény kötelességeinek teljesítése 2. Továbbtanulását elősegíti
b) Melyik iskolát kell elvégezni a rendelet szerint a következő foglalkozásokhoz?
Megoldás
1. népiskolai tanítóság: gimnázium 2. papi pálya: akadémia
c) Fogalmazza meg, mit szabályoz összességében a rendelet idézett részlete!
Megoldás
A továbbtanulás menetét, illetve az iskolarendszer felépítését.
d) Hogyan nevezzük azt a korabeli, Közép-Európában jellemző kormányzati formát, amely fontosnak tartotta az oktatásügy fejlesztését?
Megoldás
Felvilágosult abszolutizmus
6. A feladat a balkáni kérdéssel kapcsolatos.
A forrás és ismeretei segítségével válaszoljon a kérdésekre! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
a) Fogalmazza meg, miért vált a nemzetközi hatalmi politika fontos színterévé a Balkán a XIX. század végén!
Megoldás
Két nagyhatalom versengett ezért a területért, miután a török birodalom meggyengült és a leigázott népek fellázadtak. Oroszország próbálta növelni a befolyását a területen, de az európai nagyhatalmak, élükön a Monorchia ezt a törekvést próbálta megakadályozni.
b) nevezze meg azt a balkáni államot (illetve területet), amely
Megoldás
1.a XIX. század első felében sikeres szabadságharc után szakadt ki az Oszlám Birodalomból: Görögország
2. a XIX. század második felében szakadt ki az Oszlám Birodalomból, és az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá került: Bosznia-Hercegovina
3. a berlini kongresszus után lett szuverén állam, bár már a középkorban rendelkezett önálló államisággal, a XX. században pedig az önálló délszláv állam egyik létrehozója lett: Szerbia
7. A feladat a reformkori magyar társadalomhoz és életmódhoz kapcsolódik. Egészítse ki az alábbi táblázatot! Írja a betűjelek mellé a megfelelő társadalmi csoport nevét!
Megoldás
a)kunok
b)polgárok
c)jobbágyok
d)telkes jobbágyok
8. A feladat a nők helyzetének XX. századi változásához kapcsolódik. Döntse el a források segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak-e! Írjon X jelet a táblázat megfelelő helyére!
Megoldás
a) Az európai nagyhatalmak többsége egyszerre vezette be a férfi és női általános választójogot: hamis.
b) Az I. világháborúban a nőket is bevonták a haditermelésbe, ami segítette a női egyenjogúság elérését: igaz
c) A nők iskoláztatásával már a század elején teljesen egyenlővé váltak az elhelyezkedési feltételek: hamis.
d) A második ipari forradalommal fizikai erőt nem igénylő munkahelyek is létrejöttek, így a nők foglalkoztatottsága bővült: igaz.
[[ Oldaltörés: töri érettségi ]]
9. A feladat a magyarországi zsidóság vészkorszakával kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
„4, § A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg.
Ebbe a húsz százalékba nem lehet beleszámítani: a) a hadirokkantat, a tűzharcost, továbbá hősi halált halt szülőnek gyermekét és hadiözvegyet: b) azt, aki az 1919. évi augusztus hó 1. napja előtt tért át valamely más bevett felekezetbe és megszakítás nélkül ugyanennek a felekezetnek a tagja: c) a b) pont alá eső szülőnek olyan leszármazóját, aki nem az izraelita felekezet tagja:
7. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg.”
„Mi, magyarok, írók, művészek és a tudomány munkatársai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, különféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai […] valamennyien a kereszténység, józanság és hazafiság magától értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az úgynevezett „társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat” megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból.” (Tiltakozás a zsidótörvény ellen: 1938. május 5.)
a) Melyik demokratikus jogelvet sérti az ún. első zsidótörvény?
Az állampolgári jogegyenlőség elvét.
b) A 20%-os korlát hatálya alá esik-e az a korábban izraelita felekezetű személy, aki a törvény hatályba lépése előtt néhány nappal katolikus vallásra tért át?
Igen
c) A 20%-os korlát hatálya alá esik-e az I. világháborús hadirokkant katonatiszt izraeli felekezetű gyermeke?
Igen
d) A zsidóságon belül melyik társadalmi csoportot/réteget sújtotta elsősorban a törvény? Karikázza be a megfelelő csoport számát!
10. A feladat a magyar rendszerváltáshoz kapcsolódik. Csoportosítsa a forrás pontjait a megadott szempontok szerint! Segítségül néhányat beírtunk.
„1. Valódi népképviseletet és többpártrendszert. Biztosítsák a választások szabadságát. 2. Rendőrállam helyébe jogállamot. Érvényesüljenek az emberi jogok, legyen bírói függetlenség. 3. Szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot. 4. Jogot a sztrájkra. Ne korlátozzák az érdekvédelem szabadságot. 5. Méltányos közteherviselést. Adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit. 6. Ésszerű gazdálkodást, működő piacot, a tulajdonformák egyenjogúságát. 7. Oszlassák fel a Munkásőrséget. 8. Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. 9. Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről. 10. Felelős kisebbségi és menekültpolitikát. A kormány lépjen fel a magyar kisebbségek védelmében. 11. Vessenek véget a történelemhamisításnak. Adják vissza a nemzetnek címerét. 12. Igazságot ’56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak. Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át.”
(Az ellenzék közös 12 pontja az 1989. március 15-i tüntetésen)
Megoldás
a) Demokrácia és jogállamiság 7, 2, 4, 1, 3 b) Gazdasági átalakulás 6 c) Szociális biztonság 5 d) Nemzetközi kapcsolatok, önrendelkezés 8 e) Nemzeti értékek 10, 9, 11, 12
11. A feladat a jelenkor környezeti problémáihoz kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre a kép és ismeretei segítségével! Karikázza be a megfelelő válasz számát!
b) Hogyan változik meg a levegőt alkotó gázok aránya az erdőirtás miatt? 1. a széndioxidé csökken, az oxigéné nő 2. a széndioxidé és az oxigéné nő 3. a széndioxidé nő, és az oxigéné csökken 4. a széndioxidé és az oxigéné is csökken Megoldás: 3.
c) Mi a neve az ábrázolt, környezetre ártalmas jelenségnek? 1. ózonlyuk 2. savas eső 3. szmog 4. anticiklon Megoldás: 2.
12. A feladat Magyarország jelenkori demográfiai helyzetével kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
a) Mi a táblázatokból egyértelműen leolvasható folyamat neve?
Városiasodás
b) A táblázat adatai segítségével indokolja, hogyan volt lehetséges az, hogy 1949-1990 között 36,8%-ról 61,9%-ra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya, miközben az egy városra jutó lakosok száma csökkent!
A városok száma viszont 54-ről 165-re nőtt
c) Mivel magyarázható, hogy a városok népességszáma jobban nőtt, mint amennyivel a községek népességszáma csökkent?
A nagymértékű halálozással a községekben, és a városokban tapasztalható nagyon népszaporulattal
