A Szaharától délre fekvő területeken egyre növekvő iskolázottság a szociológusok szerint csökkentheti az új HIV fertőzöttek megjelenését a fiatal felnőttek között – érzékeltetve az elmozdulást abban az évtizedek óta tartó trendben, melyben a formális oktatást, mint AIDS rizikófaktort tartottak számon.

Míg az oktatásnak általánosságban pozitív hatást tulajdonítanak a globális közegészségügy terén, addig a HIV és az AIDS esetében ennek ellentétes irányú tapasztalatait figyelték meg Fekete Afrika területén.

Ugyanis a HIV járvány korai szakasza alatt a régióban a betegség észrevétlen maradt a többi fertőzés támadásai közepette. Mikor a tudósok górcső alá vették az újonnan felfedezett, halálos betegséget okozó vírust, azt találták, hogy leginkább az átlagosnál magasabb végzettségű férfiak azok, akik terjesztik a kórt.

„Az 1990-es évek előtt a Szaharától délre fekvő elszegényedett területeken, még a szerény oktatási keretek közepette is, a férfiak magasabb jövedelemmel és több szabadidővel rendelkeztek; egy szűkebb réteg számára pedig elérhető volt a prostitúció is” – fejtette ki David Baker, pennsylvaniai szociológus. „A HIV-fertőzöttséget ezek a magas státusú férfiak terjesztették mind a képzett, mind az iskolázatlan nők között – akik aztán az általános populációba is bevitték vírust.”

Baker és kollégái szerint a kilencvenes évek közepére ez az információ szűrődött át a fejlett országokba, az AIDS-re pedig úgy tekintettek, mint egy homoszexuálisokat érintő, urbanizációs betegségre, emellett az afrikai országokban folyó hiányos, vagy nem megfelelő kampányok azt erősítették a köztudatban, hogy a megelőzésre összpontosító oktatás sosem ver gyökeret. Ám úgy tűnik, hogy a régióban a fiatalok számára a formális oktatás, mint fő megelőző faktor jelenik meg az új fertőzésekkel szemben. Olyannyira, hogy a tanulmány mellé az UNESCO is a nevét adja.