Drs. Gottfried Schlaug és Ellen Winner által vezetett harvardi tanulmány szerint azok a diákok, akik legalább három éven keresztül tanulnak egy hangszeren játszani, teljesítményben felülmúlják azokat a társaikat, akik életéből ez idáig kimaradt a zenetanulás. A különbség ráadásul nem csak az auditív adottságokon és a kézügyességen mutatkozik meg, tehát a hangszeren történő játszás eredményeként kialakuló készségeken, hanem a szóbeli és vizuális kvalitáson is mérhető, melyek különösebben nem hozhatók összefüggésbe a zenével – írja az online folyóirat, a PLoS ONE.
Drs. Gottfried Schlaug és Ellen Winner által vezetett harvardi tanulmány szerint azok a diákok, akik legalább három éven keresztül tanulnak egy hangszeren játszani, teljesítményben felülmúlják azokat a társaikat, akik életéből ez idáig kimaradt a zenetanulás. A különbség ráadásul nem csak az auditív adottságokon és a kézügyességen mutatkozik meg, tehát a hangszeren történő játszás eredményeként kialakuló készségeken, hanem a szóbeli és vizuális kvalitáson is mérhető, melyek különösebben nem hozhatók összefüggésbe a zenével – írja az online folyóirat, a PLoS ONE.
A kutatás során 41 gyereket vizsgáltak a 8-11 éves korcsoportból, akik zongorán vagy húros hangszeren tanultak legalább három éven keresztül, majd adataikat 18 olyan tanulóéval vetették össze, akik soha nem fogtak kezükbe hangszert. Természetesen, mindkét csoport heti szinten 30-40 percet eleve foglalkozott a zenével a hagyományos iskolai oktatás keretében, de a hangszerek megszólaltatásához külön órákra (heti 45 percben) járó fiatalok emellett még otthon is szorgalmasan gyakoroltak.
Tény, hogy a „fiatal zenészek” jelentősen magasabb eredményeket értek el a kontrollcsoporthoz képest két olyan feladat során, amely kapcsolatba hozható a zenetanulással (auditív előnyök és kézügyesség), ám ami jóval meglepőbb, hogy a verbális képességet mérő IQ szótárteszten, valamint a vizuális mintafelismerést vizsgáló, úgynevezett Raven-teszten (Raven's Progressive Matrices) is kimagaslóan teljesítettek, noha ezeknek látszólag semmi köze a muzsikaszóhoz. Továbbá, az eredmények annál jobbak lettek, minél hosszabb ideig és komolyabban foglalkozott valaki a zenével.
A szakértők szerint a hangszerek megszólaltatásának elsajátítása nem csak azokon a területeken gyümölcsöző, amelyek speciálisan kapcsolatba hozhatók magával a zenével, hanem ezeken túlmutatóan további előnyei is vannak. Mindazonáltal, noha ez a kutatás fényt derít arra a kérdésre, hogy van-e kapcsolat a zene és a nem rokon készségek között, ahhoz, hogy egyértelműen meg lehessen határozni a zenetanulás és az ebből származó gyakorlati előnyöket, további kutatásokra van szükség.