Feladatmegoldás: az olvasásnál dől el majdnem minden

Nem mondunk újat azzal, hogy az emberek szívesebben vesznek részt olyan feladat megoldásában, amely nem igényel túl sok erőfeszítést.

  • Eduline

Felettébb érdekes az a mód, ahogyan meghatározzuk egy feladat fajsúlyát, és következésképpen a rá irányuló motivációnkat. A Michigan Egyetem két pszichológusa, Hyunjin Song és Norbert Schwarz ugyanis kinyomozták, hogyan gondolkodunk egy elvégzésre váró feladatról (mennyire komplex, vagy egyszerű), ez milyen mértékben hat a hozzáállásunkra, és magára a feladatra.

Hogy a kutatók ezt kideríthessék, megpróbáltak arra késztetni egy csapat főiskolai hallgatót, hogy rendszeres edzésbe kezdjenek az iránymutatásaik alapján. A tanulók fele könnyen olvasható és követhető, Arial betűtípussal írt utasítást kaptak, míg a maradék nehezen olvasható, ecsetszerű Brush fontokkal teli papírt kapott. Ezt követően a tanulókat megkérték, becsüljék meg testedzési gyakorlataik idejét, és hogy szeretnék-e napi szinten beiktatni életükbe.

A második kísérletben a diákok egy receptet kaptak, a sushi elkészítésének részleteivel. Akárcsak előtte, most is a csoport egyik fele jól olvasható, míg a másik része nehezen olvasható betűtípussal íródott szöveget kapott, majd megkérdezték őket, mi a véleményük a sushi-készítés nehézségeiről.

Az eredmények szerint a könnyen olvasható iránymutatást kapott fiatalok úgy vélték, hogy a testedzés kevés időt venne igénybe, és könnyű lenne, szemben azokkal, akik a rosszul olvasható feladatsort kapták. Ráadásul, a jól olvasható instrukciókat szívesebben vezették volna be mindennapi rutinjukba is a nebulók.

Nem meglepő, de a második kísérlet is hasonló eredményeket hozott: az Arial betűtípussal írodott recept alapján a tanulók úgy vélték, hogy a sushi elkészítése nem tart sokáig, és nem igényel különösebb kulináris előképzettséget sem. Ez a csoport hajlandóbb volt el is készíteni az ételt, mint a nehezen olvasható receptet kapók csapata.

Összességében, az eredmények azt mutatják, hogy az emberek a kapott feladat összetettségét az olvashatóság alapján ítélik meg. Azaz, ha az iránymutatások nehéznek tűnnek (vagy mint ebben az esetben is, nehezen olvasható stílusban íródtak), a feladatot nehezen elvégezhetőnek, hosszú időt igénylőnek ítélik, és gyakran bele sem kezdenek.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.