Vietnámiak tanulmányozzák a magyar önkénteseket

Az ENSZ önkéntességgel foglalkozó szakosított szervezete delegálásával hazánkba érkezett tanulmányútra a Vietnami Ifjúsági Szövetség egy kisebb csoportja augusztus 27-én.

  • Edupress
A delegáció egy vietnami önkéntes központ létrehozásához tanulmányozza az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) szervezeti felépítését, tevékenységét, működési területeit, programjait.A vietnami fiatalok itt tartozódásuk során tanulmányozhatják az Önkéntes Központ Alapítvány által működtetett az önkéntesek és fogadószervezetek közvetítésével foglalkozó internetes adatbázist, valamint az alapítvány által működtetett honlapokat. Találkoznak több önkéntességgel foglalkozó civil szervezet képviselőivel, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Civil Kapcsolatok Főosztályának munkatársával, az ÖKA önkéntes menedzsment képzői kör tagjaival, illetve az ÖTLET program (hosszú távú önkéntes program álláskereső fiatalok számára) koordinátorával. Ezen kívül látogatást tesznek az Önkéntes Központ Hálózat két tagszervezeténél Gödöllőn és Debrecenben.Az egyhetes program során átfogó képet kapnak az önkéntes tevékenységgel foglalkozó szervezetekről, az önkéntesek közvetítéséről, valamint az önkéntesség magyarországi helyzetéről.(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.