Mi a baj az érettségivel?
A magyar iskolarendszer még ma is nagyon erősen egy igen nagy tömegű, minden tanuló számára közös, akadémikus jellegű, erősen kanonizált műveltség átadását tartja a legfőbb feladatának - írja az oktatáskutató.
Mennyire jó megoldás a félév végi vizsga? Tényleg bizonyítjuk a megtanultakat vagy egyszerűen minden törlődik utána? Hogyan tudunk úgy tanulni, hogy hosszú távon megmaradjon minden? Német kutatók, professzorok járják körbe a kérdést.

Sokszor alig néhány nappal egy vizsga után az az érzése az embernek, hogy elfelejtett mindent, de ez nem jelenti azt, hogy valójában is így történt - mondja Henning Beck a Frankfurti Egyetem idegtudósa, hozzátéve: a diák nagyon fókuszál és stresszel a vizsga előtt, amely után pedig hirtelen ürességet érez, de ez a megkönnyebbülés miatt van, nem pedig azért, mert a tudás eltűnt volna. Két-három hét múlva persze már mondhatjuk, hogy sok mindent elhalványult - tette hozzá.
Elisabeth Meilhammer, aki az Augsburgi Egyetemen kutatja a felnőttoktatást szintén megerősítette, hogy nem törlődik ki minden elsajátított ismeret. Azonban ha adott tudásra aztán már nincs szükségünk, később nem is tudjuk visszahívni azt. Ha valamit viszont a saját érdeklődésünk miatt tanultunk meg, azt nem is felejtük el és a fejünkben marad - mondta a kutató a Süddeutsche Zeitungnak.
Pillanatnyi állapot
Azt írják, egy vizsgával alapvetően csak az derül ki, hogy a tudás egy bizonyos időpontban rendelkezésünkre áll-e. Tehát egy pillanatnyi állapotról van szó, nem pedig a tudás hosszútávú fenntarthatóságáról és annak teszteléséről. Ezenkívül a vizsgák mesterséges környezetben zajlanak: nagyon rövid idő alatt kell az agyunknak teljesítenie. Ráadásul mivel sokaknak nehéz nyomás alatt bizonyítani, a vizsgaeredmények soha nem tükröznek teljesen reális képet.
Egy bizonyos pluszt azonban ad a vizsgahelyzet: valóban beleássuk magunkat egy témába, amiről aztán véleményt is alkotunk. Más esetben nem biztos, hogy ilyen részletesen foglalkoznánk egy-egy témával - jegyezte meg Henning Beck. Hozzátette, hogy a tiszta ténybeli ismeretek ellenőrzésére aligha van jobb módszer. A memorizálást nem szabad alábecsülni, de a legjobb lenne a folyamatos értékelés az egész félévben, nem pedig csak félév végén.
Első lépés a vizsga
Marc Gennat, a Niederrheini Egyetem professzora észrevette, hogy a diákok az első vizsgák után csak tanulnak, de valójában nem értik a tananyagot. Ezért új koncepciót dolgozott ki. A következő évben a vizsgát egy csoportokra osztott projektek keretében kívánja helyettesíteni, amelyben a csapatoknak gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk. A professzor szerint az első lépés a vizsga, de aztán tovább kell mélyíteni a tudást és a gyakorlatban is alkalmazni kell.
A magyar iskolarendszer még ma is nagyon erősen egy igen nagy tömegű, minden tanuló számára közös, akadémikus jellegű, erősen kanonizált műveltség átadását tartja a legfőbb feladatának - írja az oktatáskutató.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.