Felesleges időpazarlás a számonkérés? Tényleg mindent elfelejtünk vizsga után?

Mennyire jó megoldás a félév végi vizsga? Tényleg bizonyítjuk a megtanultakat vagy egyszerűen minden törlődik utána? Hogyan tudunk úgy tanulni, hogy hosszú távon megmaradjon minden? Német kutatók, professzorok járják körbe a kérdést.

  • Eduline
pixabay

Sokszor alig néhány nappal egy vizsga után az az érzése az embernek, hogy elfelejtett mindent, de ez nem jelenti azt, hogy valójában is így történt - mondja Henning Beck a Frankfurti Egyetem idegtudósa, hozzátéve: a diák nagyon fókuszál és stresszel a vizsga előtt, amely után pedig hirtelen ürességet érez, de ez a megkönnyebbülés miatt van, nem pedig azért, mert a tudás eltűnt volna. Két-három hét múlva persze már mondhatjuk, hogy sok mindent elhalványult - tette hozzá.

Elisabeth Meilhammer, aki az Augsburgi Egyetemen kutatja a felnőttoktatást szintén megerősítette, hogy nem törlődik ki minden elsajátított ismeret. Azonban ha adott tudásra aztán már nincs szükségünk, később nem is tudjuk visszahívni azt. Ha valamit viszont a saját érdeklődésünk miatt tanultunk meg, azt nem is felejtük el és a fejünkben marad - mondta a kutató a Süddeutsche Zeitungnak.

Pillanatnyi állapot

Azt írják, egy vizsgával alapvetően csak az derül ki, hogy a tudás egy bizonyos időpontban rendelkezésünkre áll-e. Tehát egy pillanatnyi állapotról van szó, nem pedig a tudás hosszútávú fenntarthatóságáról és annak teszteléséről. Ezenkívül a vizsgák mesterséges környezetben zajlanak: nagyon rövid idő alatt kell az agyunknak teljesítenie. Ráadásul mivel sokaknak nehéz nyomás alatt bizonyítani, a vizsgaeredmények soha nem tükröznek teljesen reális képet.

Egy bizonyos pluszt azonban ad a vizsgahelyzet: valóban beleássuk magunkat egy témába, amiről aztán véleményt is alkotunk. Más esetben nem biztos, hogy ilyen részletesen foglalkoznánk egy-egy témával - jegyezte meg Henning Beck. Hozzátette, hogy a tiszta ténybeli ismeretek ellenőrzésére aligha van jobb módszer. A memorizálást nem szabad alábecsülni, de a legjobb lenne a folyamatos értékelés az egész félévben, nem pedig csak félév végén.

Első lépés a vizsga

Marc Gennat, a Niederrheini Egyetem professzora észrevette, hogy a diákok az első vizsgák után csak tanulnak, de valójában nem értik a tananyagot. Ezért új koncepciót dolgozott ki. A következő évben a vizsgát egy csoportokra osztott projektek keretében kívánja helyettesíteni, amelyben a csapatoknak gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk. A professzor szerint az első lépés a vizsga, de aztán tovább kell mélyíteni a tudást és a gyakorlatban is alkalmazni kell.

Mi a baj az érettségivel?

A magyar iskolarendszer még ma is nagyon erősen egy igen nagy tömegű, minden tanuló számára közös, akadémikus jellegű, erősen kanonizált műveltség átadását tartja a legfőbb feladatának - írja az oktatáskutató.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.