A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) rektorának tudomása szerint senki nem presszionálta Papp Csillát, az eredetileg nyertes kancellárt a poszttól való visszalépésre.
Erről M.Tóth Géza beszélt csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón a kancellárválasztás körül kialakult helyzet kapcsán. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdán azt közölte, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellári tisztségének betöltésére vonatkozó pályázatot elnyerő Papp Csilla arról tájékoztatta a tárcát, - mint a kancellári pályázat kiíróját -, hogy visszalép kancellári tisztségének betöltésétől. A közlés szerint döntése indokaként az egyetemen a személyével kapcsolatban kialakult hangulatot, a vele szemben folytatott méltatlan és jogszerűtlen eljárást, valamint a személyét és a családját ért támadásokat jelölte meg.
A rektor felidézte: a pályázatok értékelése kétfordulós volt, az elsőben nem minden intézménybe találtak megfelelő jelöltet. December végén nevezték ki az érintett nyolc intézménybe, - köztük az SZFE-re is -, a kancellárokat.
Az új kancellároknak január 5-én kellett a munkát elkezdeniük, náluk kis csúszás volt. Ennek hátterében az állt, hogy január 2-án ünnepelte az intézmény 150. születésnapját, és e napon szenátusi ülést is tartottak. Ezen felszólították a rektort, addig ne létesítsen hivatalos munkaviszonyt az új kancellárral, amíg nem találkoztak vele hivatalos formában. Erről tájékoztatták a fenntartót, ugyanakkor az a válasz érkezett, hogy ez nem jogszerű. A szenátus több megbeszélés után elfogadta ezt az álláspontot, de a hétfői rendkívüli szenátusi ülésen Papp Csilla az eredetileg nyertes kancellár mégis megjelent. A többórás beszélgetés után állásfoglalást hoztak, amelyet eljuttattak a fenntartónak is. Ennek tartalmáról nem kívánt nyilatkozni.
Ezután érkezett Papp Csilla visszalépéséről szóló hír és az, hogy a szintén alkalmasnak ítélt Vonderviszt Lajost javasolta az Emmi vezetője a miniszterelnöknek, aki ezt elfogadta. Kérdésre a rektor közölte: a szenátus kérése korábban csak annyi volt, hogy szeretne találkozni a kijelölt kancellárral, és nem fogalmaztak meg előzetes kritikát vele kapcsolatban. Az, hogy gond lenne, nem merült fel – közölte.
Jelezte: a szenátus csütörtök délután összeül, és azt kérte Vonderviszt Lajostól, hogy jöjjön el és találkozzon a testület tagjaival. Az új kancellár erre igen mondott. Arról, hogy szakmai aggályok merültek fel a korábbi jelölttel kapcsolatban, hogy nem dolgozott az oktatásban és művészeti területen, illetve politikai elkötelezett lenne, azt mondta: a törvény szerint ez nem a szenátus kompetenciája.
További kérdésre úgy fogalmazott: „szándékuk szerint” nem gyakoroltak rá nyomást, hogy lépjen vissza, és tudomása szerint senki nem presszionálta Papp Csillát a pályázata visszavonására. Jelezte: az egyetem szakmailag és politikailag független és a szakmai szervezetekkel – ahogy eddig, a jövőben is - tartani kívánják a kapcsolatot.
Hozzátette: felhívta Vidnyánszki Attilát, a Magyar Teátrumi Társaság elnökét, és jövő hétfőn leülnek áttekinteni az elképzeléseket. Az egyetem szakmailag és politikailag független és a szakmai szervezetekkel tartani kívánják a kapcsolatot.
Solti Péter miniszteri biztos azt mondta: volt egy rövid ideig tartó jogi vita a fenntartó és az egyetem között, de ez a párbeszédnek köszönhetően lezárult. Papp Csilla a jogszabályban rögzített minden feltételnek megfelelt – jelentette ki, ugyanakkor a tárca közleményében szereplő személyes és családi okokat nem kívánta tovább részletezni.
Az új kancellár a csütörtöki napon lép hivatalosan munkába. Vonderviszt Lajos kiemelte: az intézményt szeretné támogatni a fenntartó egyetértésével, és azt szeretné elősegíteni, hogy az elképzelések stratégiai szinten is megszülessenek, megvalósulhassanak. Célként jelölte meg, hogy az egyetem vezető művészeti és oktatási intézmény legyen. Nem azzal az elképzeléssel érkezett, hogy embereket bocsásson el, de teljesen ki sem tudja ezt zárni, a racionalizálás sokféle következménnyel járhat – közölte az új kancellár. Az intézmény jelenleg működőképes, de ebből még az nem következik, hogy nagyobb fejlesztések – amelyekre szükség is lehet – megvalósulhatnának.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
