„A kormány nemcsak, hogy nem élt a 2018-as országgyűlési választásokat követően a lehetőséggel, hogy önálló oktatási minisztériumot hozzon létre, de a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény rendelkezései szerint a magyar állami felsőoktatás fenntartói irányítását - részben feltételesen több minisztérium hatáskörébe utalva - még inkább átláthatatlanná tette” – írja közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, szerintük a kormány „ezzel megakadályozta azt, hogy az oktatásügy társadalmi és nemzetgazdasági szerepének megfelelő súlyú képviseletet kaphasson a kormányzati munkában”.
A szervezet öt pontban foglalta össze követeléseit, többek között a felsőoktatási oktatók bérének emelését kérik, „oktatói bérszínvonal versenyképessé tétele érdekében érdemben növeljék az oktatói bértábla viszonyítási alapját képező egyetemi tanár 1 fizetési fokozat garantált illetményét”.
„Az oktatói bérek rendezésével el kell érni, hogy a kezdő oktatók garantált havi nettó keresete érdemben haladja meg a végzős doktoranduszok ösztöndíjának mértékét” – írják, hozzátéve: „az oktatási kormányzat érje el a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási járulék csökkentéséből származó "megtakarítás" felsőoktatási intézményeknél történő meghagyását és felhasználását differenciált bérkiegészítés céljára”.
Egy ösztöndíjjal több jövedelemhez juthat egy hallgató, mint az első években egy egyetemen dolgozó oktató - többek között ezzel a problémával kereste meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának néhány oktatója a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ). Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke az Inforádiónak azt mondta, az oktatók annyira reménytelennek látják a helyzetet, hogy szeretnék a helyi csapatot összefogni és hatékony szakszervezeti munkát végezni.
