A tandíj kulcskérdés – nemcsak a felvételizőknek és a családi büdzsét tervező szülőknek, hanem maguknak az egyetemeknek és főiskoláknak is. Az elmúlt húsz év felvételi statisztikáiból ugyanis egyértelműen kiderül: a tandíj bevezetésének/az államilag támogatott férőhelyek szűkítésének hírére drasztikusan visszaesik a felsőoktatásba jelentkezők száma. Melyik párt mit ígér? Ennek jártunk utána.

Fidesz-KDNP: tizenkét félév ingyen

A Fidesz-KDNP választási programot nem hozott nyilvánosságra, ám alighanem elégedettek a mostani rendszerrel, legalábbis az oktatási államtitkár nem utalt arra, hogy újragondolnák a felvételi szisztémát. Jelenleg 12 állami félévet kapnak a hallgatók (a hatéves képzésen tanulók, például a leendő orvosok 14 félévet), ezt tetszésük szerint használhatják fel felsőoktatási szakképzések, alap- és osztatlan, valamint mesterszakok elvégzésére. Vagyis ha egy egyetemista mindent időben abszolvál, a támogatási időbe belefér két diploma megszerezése (több verzió lehetséges: szerezhet egy alap- és egy mesterdiplomát vagy két alapszakos diplomát, de elvégezhet egy felsőoktatási szakképzést és egy alapszakot, vagy egy osztatlan szakot). Persze csak akkor, ha eléri az alapszakos, majd három évvel később a mesterszakos felvételi ponthatárokat is.

A helyzet mégsem ennyire egyszerű: néhány évvel ezelőtt úgy döntött a kormány, hogy a legnépszerűbb gazdasági, bölcsész-, társadalomtudományi, jogi képzéseken előzetes ponthatárokat hirdetnek, és csak azok a felvételizők szerezhetnek államilag finanszírozott helyet, akik ezeket az igen magasan, sokszor bőven 400 fölött meghúzott ponthatárokat elérik. Vagyis hiába gazdálkodhatnak az ilyen szakokat választó felvételizők (elvileg) 12 államilag támogatott félévvel, a magas előzetes ponthatárok miatt közülük sokkal kevesebben kezdhetik el tanulmányaikat állami ösztöndíjasként, mint a többi szak jelentkezői közül.

MSZP és Párbeszéd: első diploma ingyen

„Az első diploma megszerzéséért folytatott egyetemi tanulmányokat a képzés tanrend szerinti idejére mindenki számára – aki teljesítette a bekerülés feltételeit – ingyenessé tesszük” – ingyenes első diplomát ígér az MSZP és a Párbeszéd is. Hiller István, az MSZP szakpolitikusa az Eduline-nak korábban úgy nyilatkozott, „a felvételi pontrendszerét az első diploma ingyenességével és egy olyan ösztöndíjrendszerrel kell kombinálni, ami több lehetőséget biztosít, mint a jelenlegi. Ha bekerültél az egyetemre, addig, amíg meg nem szerzed a diplomát, nem kell tandíjat, önköltséget, költségtérítést fizetned - mindegy, hogy hívjuk. Emellett a tanulmányi ösztöndíjakra fordítható költségvetést 25-30 százalékkal bővítenénk, az ösztöndíjak ugyanis teljesen elvesztették az értéküket”.

Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt még tovább ment, azt ígéri, elengedik azok tartozását, akik a tandíjuk fedezésére felvették a diákhitel 2-t, azoknak, akik már részben vagy egészben törlesztették adósságukat, a befizetett összeget adójóváírás formájában visszaadják.

LMP: első, második, harmadik diploma ingyen

Az LMP igen ambíciózus ígérettel állt elő diplomaügyben: választási programjukban azt írják, az egyetemi képzés ingyenességét kiterjesztenék az első, a második, sőt a harmadik diplomára és a doktori képzésre is, így a felsőfokú végzettségűek számának jelentős emelkedésére számítanak. Belenyúlnának a felvételi pontszámítási szabályaiba is, „mivel a középiskolából hozott pontszámok nem adnak reális képet a jelentkezők képességeiről, lehetővé tennénk, hogy az egyetem a felvételi eljárás során maga ellenőrizze ezt”. A keretszámok rendszerét a fenntartók és az egyetemek, főiskolák közötti szerződés váltaná fel – a tényleges kapacitás (vagyis hogy egy egyetem vagy főiskola a termek és oktatók száma, a felszereltség alapján hány hallgatót tud oktatni) és a felvételizők érdeklődése alapján határoznák meg az elsőévesek maximális létszámát.

Jobbik: igazságosabb átjárás a fizetős és az ingyenes képzések között

A Jobbik választási programjában azt írja, "az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számának növelése elkerülhetetlen", emellett felülvizsgálnák és igazságosabbá tennék az átjárás lehetőségét az államilag finanszírozott és az önköltséges képzések között. Szélesítenék a diákhitel-elengedés lehetőségét, a férfiak is igénybe vehetnék ezt a lehetőséget (jelenleg a legalább három gyermeket vállaló nők diákhitel-tartozását engedik el teljes egészében).

Együtt: első diploma ingyen

„Az első diploma megszerzéséhez szükséges időre tandíjmentessé tesszük a tanulást minden arra vágyó magyar fiatal számára a magyar állam által fenntartott felsőoktatási intézményekben” – olvasható az Együtt választási programjában. Emellett szintén elengednék a diákhitel2-s tartozásokat, akik még nem jutottak el a diplomázásig, azok tanulmányaik sikeres befejezésével szabadulhatnának meg a diákhiteltől. Akik már visszafizették a diákhitel2 -t, azok több év alatt adójóváírás formájában kaphatnák vissza a pénzt.

DK: első két félév mindenkinek ingyen

A Demokratikus Koalíció azt javasolja, hogy az első két félév minden hallgató számára legyen tandíjmentes, a többi évfolyamon azok a hallgatók tanulhatnának államilag támogatott formában, akik ezt teljesítményükkel kiérdemlik vagy szociális helyzetük miatt rászorulnak. „De a többiek is jóval alacsonyabb hozzájárulást fizetnek majd a jelenlegi arcpirító tandíjaknál” – emelik ki programjukban, hozzátéve, hogy emelnék az ösztöndíjakat, a hallgatói nyilatkozatok rendszerét azonnal eltörölnék, a megkötött szerződéseket semmisnek nyilvánítanák.

Momentum: többsávos támogatási rendszer

A Momentum azt ígéri, hogy az intézményi követelmények alapján bekerült hallgatók első tanévét minden esetben az állam finanszírozná, az első év eredményei alapján azonban az egyetemisták, főiskolások különböző támogatási sávokba kerülnének be. „A hozzáférés bővítése érdekében többlépcsős támogatási rendszert kell létrehozni, a 100%-ban támogatott mellett részben támogatott sávok bevezetésével. Emellett a legjobb teljesítményt nyújtóknak szintén lehetőséget adunk arra, hogy ingyen tanulhassanak” – olvasható a programban.