Mitől lesz egy főiskola egyházi?
Csendes kerengők, kötelező istentiszteletek és misék, féktelen vizsgatemető bulik helyett visszafogott közös programok - a hallgatók többsége erre asszociál, ha a nagy egyházi egyetemek és a kis főiskolák kerülnek szóba. Pedig van, hogy a szerzetesi ruhás rektor biciklin érkezik, és azon nyomban meg is áldja az összegyűlt bringákat. Sok helyen vannak világi képzések is, amelyek jól megférnek a hitéleti szakokkal.
"Mindenkit ismerek a főiskolán, és ez óriási előny. A diákok, a szerzetesek és a világi tanárok között sokszor baráti kapcsolatok is kialakulnak, mindenki nagyon segítőkész" - mondja Kovács Krisztina, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola hallgatója, amikor arról kérdezzük, mennyiben mások a hétköznapok egy kis egyházi főiskolán, mint egy nagy, tíz-tizenkét karral működő fővárosi vagy vidéki egyetemen.
"Ide leginkább hívők járnak, bár nem muszáj például misére járni vagy óra előtt imádkozni. A tanárok nyitottak a kérdésekre, arra ösztönöznek, hogy gondolkozzunk" - teszi hozzá a katekéta-lelkipásztori munkatárs szakos lány. Ez az egyetlen BA-képzés a főiskolán, innen lehet továbblépni a hittanári és lelkigondozói mesterképzésekre, a teológia osztatlan formában indul.
Egyházi főiskolák - választék van bőven
Magyarországon összesen huszonöt egyházi fenntartású egyetem és főiskola működik, ezek közül - a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen kívül, ahol külön karon folyik a hitéleti képzés - öt indít világi szakokat is, a Sapientia Hittudományi Főiskola, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, a Veszprémi Érdeki Hittudományi Főiskola, a Wesley János Lelkészképző Főiskola és a Debreceni Hittudományi Egyetembe olvadt egykori Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola.
Főként pedagógia, szociális munka és tanító alapképzések közül válogathatnak a felvételizők, de a Kölcsey például kommunikáció és médiatudomány, valamint informatikus könyvtáros, a Wesley pedig környezettan szakot is indít.
Egyházi fenntartású egyetemeken és főiskolákon a 2009/10-es tanévben 21 534 hallgató tanult, a hitéleti képzés része ebből 4676 fő volt. Az esti és levelező tagozatosok aránya majdnem negyven százalék: ők összesen 8584-en voltak. Külföldi egyetemisták is jelentkeznek a szakokra: az előző tanévben összesen 1284 külföldi hallgató tanult egyházi felsőoktatási intézményben.
Bulik vannak, de csak visszafogottan
„Sok a közös program, legutóbb bowlingozni mentünk. Nem igazán lehet érezni, hogy ez egy egyházi fősuli, mivel világi képzésen tanulok, a hithez kapcsolódó órák mind választható tantárgyak, én Bibliaetikára jártam, az nagyon érdekes volt. Nem ismerek teológia szakosokat, így nem nagyon került szóba, ki miben hisz" - mondja Baczay Fruzsina, a Wesley János Lelkészképző Főiskola hallgatója, aki diplomázás után kutyás terapeutaként akar dolgozni.
A szociális munka szakos lány azért választotta ezt a főiskolát, mert úgy hallotta, több a gyakorlati óra, mint a nagy egyetemek hasonló képzésein. "Összesen harmincöten vagyunk az évfolyamon, vagy ahogy egymás közt nevezzük, az osztályban. Az előadások és a szemináriumok is kis létszámúak, így a tanárok többet tudnak velünk foglalkozni" - teszi hozzá.
"Sokat kirándulunk, együtt járunk teaházba, szervezünk focikupát és pingpongversenyeket. Az idei farsangi bálon a világvallások volt a téma, tele lett a terem hindu papokkal, buddhista szerzetesekkel, rabbikkal és imámokkal" - ezt már Barkó Gábor, a Sapientia hittanár-teológus mesterszakos hallgatója, tihanyi bencés szerzetes mondja, aki párhuzamosan az ELTE bölcsészkarán is tanul.
| Hittan, erkölcstan, etika |
|
Az új Nemzeti alaptantervben az erkölcstan- és/vagy hittanoktatás, valamint az etikaoktatás is hangsúlyos szerepet kap, így az egyházi főiskolák képzései iránt is valószínűleg nagyobb lesz az érdeklődés. "Korszerű pedagógiai módszerek szerint fogunk oktatni, az első feladat az elvárások és a gondok feltérképezése lesz, mivel a gyerekeknek és a szülőknek fenntartásaik és előítéleteik vannak a hittan és az etika oktatásával kapcsolatban, erről mindenképpen beszélni kell" - mondja Barkó Gábor, a Sapientia hallgatója. Egyházi főiskolát és egyetemet ugyanakkor nehezebb lesz alapítani, mivel az új egyházügyi törvény százéves nemzetközi vagy húszéves magyarországi működést vár el a leendő egyházaktól, tevékenységük pedig nem lehet ellentétes az alaptörvénnyel, és nem jelenthetnek nemzetbiztonsági kockázatot. Az egyház „alatti” forma az egyesület, ebben a státuszban egy új vallási közösség nem folytathat hitéleti képzést. Ez nem vonatkozik a 2011. december 31-ig egyházi státuszban lévő, jelenleg egyesületként működő szervezetekre: ezek változatlan feltételek mellett működtethetik főiskolájukat, tehát kaphatnak állami ösztöndíjas helyeket és támogatást is, ha igénylik. Ebbe a kategóriába tartozik a Wesley János Lelkészképző Főiskola és a Sola Scriptura Teológiai Főiskola – előbbit a Magyar Evangéliumi Testvérközösség, utóbbit a Keresztény Advent Közösség tartja fenn. |
„Nincs ilyen, hogy hívő vagyok, ezért nem bulizok. Járunk bográcsozni, bulizni, persze csak kulturáltan" - mondja Forgács Kristóf, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola szociális munka szakos hallgatója. "Szoktunk beszélni a hitről, de konfliktus még soha nem volt belőle. Hatvanketten vagyunk nappalisok, így elég családias a légkör. Egy-két, kereszténységgel kapcsolatos órát mindenkinek fel kell vennie, de ezek nem hittanórák, hanem közismereti tárgyak. Én hívő vagyok, de elsősorban azért jöttem ide, mert jókat hallottam a főiskoláról" - teszi hozzá.
"Szervezett és spontán bulik is szoktak lenni, a hétvégi kétszer tízórás közös meditáció is összekovácsol minket" - Tikos Dávid, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola hallgatója, jógaoktató szerint az intézménybe többségében azok jelentkeznek, akiket kifejezetten a buddhizmus érdekel, de van olyan is, aki például japánul szeretne tanulni. A főiskolán a buddhizmusról szóló törzsanyagra - a szent könyvekre, a szanszkrit nyelvre, a jógára és a meditációra - többek között vallásbölcseleti, tibeti, japán szakirány épül. "Van lehetőség közösen jógázni és meditálni, de nem kötelező, ahogy az egyházba való belépés sem" - magyarázza.
