Csoportos megfigyelés, csomag- vagy emberszállítás: az önvezető drónok segítenek
Néhány hete az Eduline is beszámolt az ELTE kutatóinak legújabb sikeréről, az újfajta csoportos drónvezérlésről, ami szép utat tett már meg a nemzetközi sajtóban, többek között a Science Robotics címlapján is megjelent. Most Vásárhelyi Gábor a ELTE Biológiai Fizika Tanszékén működő robotikai labor vezetője mesélt az Eduline-nak kutatásukról.
Eduline
Pixabay
Az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport a fizika és a biológia határterületén fekvő izgalmas kutatásokkal, komplex természeti jelenségek statisztikus fizikai leírásával foglalkozik. A kutatócsoport hatókörébe tartoznak hálózatelméleti kutatások, csoportos mozgással, döntéshozatallal és intelligenciával kapcsolatos kutatások és csoportos robotikai kutatások is - mondta Vásárhelyi Gábor, a drónos kutatások irányítója. A csoport hét tagból áll, Vásárhelyi Gáboron kívül Derényi Imre (vezető), Vicsek Tamás, Pollner Péter, Somorjai Gergő, Vásárhelyi Gábor, Nagy Máté, Palla Gergely alkotják a kutatócsoportot.
Mi a lényege az újfajta drónvezérléses fejlesztésüknek?
A drónrajunk megalkotása során megpróbáltuk a modern technológiai lehetőségeket összepárosítani mindazzal a tudással, amit az évtizedek során az élőlények csoportos mozgásáról megtanultunk. Élőlények legkülönfélébb csoportjanak (pl. madarak, emlősök, rovarok, vagy akár baktériumok, sejtek) mozgása nagyon hasonló statisztikus fizikai modellek segítségével írható le. A drónraj vezérlését is ugyanezek az alapelvek biztosítják: elosztott működés, a környezet és a szomszédsági viszonyok önálló érzékelése, szomszédokkal való lokális kölcsönhatások, önszerveződés.
Miért hasznos, hogy a drónok képesek csoportosan együttműködni?
A robotika világszerte az autonómia irányába halad - ettől sokan kifejezetten félnek, mások üdvözítő segítséget látnak benne az emberiség számára. Az önvezető autókhoz hasonlóan az önvezető drónok abban tudnak segíteni nekünk, hogy terhet vesznek le a vállunkról, helyettünk végeznek el dolgokat hatékonyabban, pontosabban (pl. megfigyelés, felmérés, vagy drónok esetében akár beavatkozás), illetve az általunk elvégezhető dolgok körét magasabb szintre emelik, segítségünkkel komplexebb feladatokat hajthatunk végre, mint azelőtt. Konkrét időben közeli alkalmazási területei lehetnek a dróncsapatoknak a csoportos megfigyelés, területfelmérés pl. természetvédelemben, mezőgazdaságban, iparban, vagy az automatizált logisztika, csomag- vagy emberszállítás.
Mik a további terveik?
A drónos kutatásokban eddig drónjaink leginkább egyenrangú felekként vettek részt. Jelenleg izgalmas kihívást jelent olyan drónrajok megalkotása, amikben az egyedek vagy hardware-esen, vagy szoftveresen különböző szerepeket töltenek be, esetleg az élőlényekhez hasonlóan hierarchikusan szerveződnek. Emellett igyekszünk a csoportos mozgásos modelljeinket magasabb szintű, csoportos drónos méréstechnikai irányokban is felhasználni.
Hogyan tudnak az egyetem hallgatói bekapcsolódni a munkálatokba?
Jó képességű, elhivatott hallgatókat mindig örömmel fogadunk és igyekszünk mindenkinek a saját érdeklődési köréhez és képességeihez igazodó feladatot adni a kutatócsoport sokszínű kutatási spektrumában. A hallgatók bevonásának többféle szintjére is nyitottak vagyunk, természetesen annak örülünk a legjobban, ha minél hosszabb távú (legalább TDK, méginkább diploma, vagy akár később doktori disszertáció) együttműködésre számíthatunk, mivel az általunk vizsgált összetett rendszerekben csak kitartó és elmélyült kutatómunkával lehetséges érdemi, nemzetközileg és elismerésre okot adó eredményt elérni.
Madár- és halrajok viselkedését vették alapul az ELTE-s kutatók a drónok csoportos viselkedésének kidolgozásához. A magyar fejlesztésű csoportos drónvezérlésről számos rangos külföldi lap is beszámolt. Újfajta csoportos drónvezérlést alkottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói - írja az Index, hozzátéve: a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repülésének kidolgozásához biológiai motivációjú algoritmusokat használtak és az evolúció elvét is beépítették.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.
A Nézőpont Intézet vezetőjét kollégái elsősorban az április 12-ei választás előtt publikált közvélemény-kutatások miatt bírálták, melyeket szakmailag súlyosan problémásnak tartanak.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Országszerte több nyolc- és hat évfolyamos gimnáziumban akadnak még elérhető férőhelyek. Vannak olyan intézmények, ahol több mint 10 üres férőhely is maradt még az osztályokban. Az viszont látható, hogy a 6 évfolyamos gimnáziumok között jóval több lehetőség van, mint a 8 évfolyamosoknál.
Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.
