Világsiker: csoportos drónvezérlést fejlesztettek az ELTE-s kutatók
Madár- és halrajok viselkedését vették alapul az ELTE-s kutatók a drónok csoportos viselkedésének kidolgozásához. A magyar fejlesztésű csoportos drónvezérlésről számos rangos külföldi lap is beszámolt.
Eduline
Pixabay
Újfajta csoportos drónvezérlést alkottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói - írja az Index, hozzátéve: a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repülésének kidolgozásához biológiai motivációjú algoritmusokat használtak és az evolúció elvét is beépítették.
A kutatók közleményben számoltak be eredményeikről, amit a Science Robotics tudományos folyóirat júliusi online száma címlapsztoriként hozott le. A magyar fejlesztésű csoportos drónvezérlésről további rangos külföldi tudományos, technikai lapok is beszámoltak.
A hattagú kutatócsapat (Vásárhelyi Gábor, Virágh Csaba, Somorjai Gergő, Nepusz Tamás, Agoston E. Eiben, Vicsek Tamás) olyan drónvezérlést fejlesztett ki, amely révén a drónok nagyméretű rajokba verődve elszakadhatnak földi irányítójuktól, majd egymással kommunikálva repülhetnek közös céljuk felé, csoportosan kikerülve az akadályokat. Ennek a csoportos viselkedésnek a kidolgozásához a madár- és halrajok viselkedését vették alapul a kutatók - írja a lap.
A közös munka eredményeképp sikerült ütközésmentesen megvalósítani harminc nagy sebességű drón szoros együttműködését akadályokkal terhelt terepen. A projektnek része volt a drónrajos kommunikáció valósághű szimulációja is, ennek keretein belül ezer virtuális drón is együtt tudott működni a közös cél elérése érdekében - teszik hozzá.
Az ELTE-n folyó kutatás a csoportos intelligencia szintjére emeli a világszerte szédületes ütemben fejlőd robotikai rendszerek intelligenciáját - írja az Index, hozzátéve: ha az önvezető autók mintájára az önvezető drónok is teret hódítanak, a pilóta nélküli, csoportos feladatmegoldás számos érdekes és hasznos alkalmazása nyílhat meg például a precíziós mezőgazdaság, a természetvédelem, a katasztrófavédelem, a vagyonvédelem vagy akár a csomag- és utasszállítás területén is.
Újabb világversenyen mutatják be a magyar egyetemisták által kifejlesztett Gloveye-t, amelynek segítségével a vak és gyengénlátó emberek is átélhetik az olvasás élményét. A különleges kesztyű - amelynek első prototípusát alig egy éve alkotta meg két BME-s hallgató - több millió ember mindennapjait könnyítheti meg.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.