Madár- és halrajok viselkedését vették alapul az ELTE-s kutatók a drónok csoportos viselkedésének kidolgozásához. A magyar fejlesztésű csoportos drónvezérlésről számos rangos külföldi lap is beszámolt.
Újfajta csoportos drónvezérlést alkottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói - írja az Index, hozzátéve: a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repülésének kidolgozásához biológiai motivációjú algoritmusokat használtak és az evolúció elvét is beépítették.
A kutatók közleményben számoltak be eredményeikről, amit a Science Robotics tudományos folyóirat júliusi online száma címlapsztoriként hozott le. A magyar fejlesztésű csoportos drónvezérlésről további rangos külföldi tudományos, technikai lapok is beszámoltak.
A hattagú kutatócsapat (Vásárhelyi Gábor, Virágh Csaba, Somorjai Gergő, Nepusz Tamás, Agoston E. Eiben, Vicsek Tamás) olyan drónvezérlést fejlesztett ki, amely révén a drónok nagyméretű rajokba verődve elszakadhatnak földi irányítójuktól, majd egymással kommunikálva repülhetnek közös céljuk felé, csoportosan kikerülve az akadályokat. Ennek a csoportos viselkedésnek a kidolgozásához a madár- és halrajok viselkedését vették alapul a kutatók - írja a lap.
A közös munka eredményeképp sikerült ütközésmentesen megvalósítani harminc nagy sebességű drón szoros együttműködését akadályokkal terhelt terepen. A projektnek része volt a drónrajos kommunikáció valósághű szimulációja is, ennek keretein belül ezer virtuális drón is együtt tudott működni a közös cél elérése érdekében - teszik hozzá.
Az ELTE-n folyó kutatás a csoportos intelligencia szintjére emeli a világszerte szédületes ütemben fejlőd robotikai rendszerek intelligenciáját - írja az Index, hozzátéve: ha az önvezető autók mintájára az önvezető drónok is teret hódítanak, a pilóta nélküli, csoportos feladatmegoldás számos érdekes és hasznos alkalmazása nyílhat meg például a precíziós mezőgazdaság, a természetvédelem, a katasztrófavédelem, a vagyonvédelem vagy akár a csomag- és utasszállítás területén is.
Zseniális eszközt fejlesztettek magyar egyetemisták, a világ legjobbjai közé kerültek
Újabb világversenyen mutatják be a magyar egyetemisták által kifejlesztett Gloveye-t, amelynek segítségével a vak és gyengénlátó emberek is átélhetik az olvasás élményét. A különleges kesztyű - amelynek első prototípusát alig egy éve alkotta meg két BME-s hallgató - több millió ember mindennapjait könnyítheti meg.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
